Abban, amihez a politikának köze van, minden lehetséges. A háborúban az ember megbocsáthat az ellenségének, aki kevéssel azelőtt még az életére tört, és megoszthatja vele a kenyerét, de a politikai harcban az ember gyûlöli az ellenfelét, s egyetlen szó miatt apák és fiúk is egymás gyilkosaivá lehetnek.

Kapcsolódó idézetek

1. A politikusok szívesen szónokolnak a háborúról. Mindegy, hogy a jobb- vagy a baloldalon állnak, vagy épp melyik korban élnek. A háborúra vonatkozó utalás vagy a keménykedő kijelentés, hogy háború van, mindig hatásos. "A terror elleni háború" vagy a "kábítószerek elleni háború" - még az sem fontos, hogy az ellenség konkrét legyen, ha egyértelmû, hogy harc dúl a "mi" és az "ők", a jó és a rossz között. Ewoud Kieft
2. - Politika: érdekes, mint a háború és legalább olyan veszélyes. - De a háborúban csak egyszer ölnek meg, míg a politikában újra és újra megtörténik.
3. A háború törvénye kíméletlen. Ha egyáltalán van valami jó a háborúban, akkor az az, hogy a legjobbat és a legrosszabbat hozza ki az emberekből: vannak, akik a törvénynélküliséget arra használják, hogy ártsanak a többieknek, míg mások, amennyire lehet, megpróbálják csökkenteni a szenvedést.
4. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
5. Az ember ma nem csak azzal a lehetőséggel rendelkezik, hogy a múlthoz hasonlóan elpusztítson más embereket. Az ember elpusztíthatja, megsemmisítheti az egész emberiséget. Ez a probléma még sohasem vetődött fel így, legfeljebb költők, próféták és látnokok felhevült fantáziájában. Ma ez - valóság. Az ember előtt új, szörnyû szakadék tátong. Az ember történelme olyan dimenziókat vesz fel, amelyekkel eddig nem rendelkezett. Ennek következtében az emberek, szervezeteik és az államok közötti kapcsolatok egész problematikája is új dimenziókat ölt. A háború olyasvalamivé válik, ami minden eddigitől különbözik. Mindenki öngyilkosságának lehetőségévé lesz, az összes emberi lényeké és az egész civilizációé. A béke pedig, amelyre mindig mint valami "jó"-ra gondoltunk, olyasvalamivé lesz, ami más is, több is: szükségszerûség, ha az ember nem akarja önmagát megsemmisíteni.
6. A háborúban létezik egy bizonyos határ, ameddig elodázhatod a döntést. Ám egy ponton túl döntened kell. Vagy te halsz meg, vagy az ellenfeled. Frederick Forsyth
7. A megbocsátás tulajdonképpen hasonlít a bosszúra: mindkettő nagy felelősséggel jár. A megbocsátásom nem azt jelenti, hogy nem baj, hogy a katona megölte a lányomat. Hanem azt, hogy a gyilkosnak meg kell bánnia a tettét, és nem szabad többet ilyet elkövetnie.
8. A háború lelkileg is képes megölni az embert, és az ilyenfajta halál sokkal rosszabb, mert ha túléli, élete végéig szenved a traumától. A halál gyors, tiszta, lezárja azonnal az életet, de a lelki halál teljesen más.
9. Ha valaki vét egy másik ember ellen, mindketten tovább cipelik ennek terhét. A fájdalom súlya ránehezedik az érintettek vállára. A megbocsátás ennek megfelelően annak választását jelenti, hogy egymagad akarod viselni mindezeket a terheket. Veronica Roth
10. A háború az háború, és meghal benne, akinek meg kell halnia. Az ember sorsa előre megíratott, legyen az illető örömre vagy szenvedésre kárhoztatva. Pablo Escobar