A politikusok szívesen szónokolnak a háborúról. Mindegy, hogy a jobb- vagy a baloldalon állnak, vagy épp melyik korban élnek. A háborúra vonatkozó utalás vagy a keménykedő kijelentés, hogy háború van, mindig hatásos. "A terror elleni háború" vagy a "kábítószerek elleni háború" - még az sem fontos, hogy az ellenség konkrét legyen, ha egyértelmû, hogy harc dúl a "mi" és az "ők", a jó és a rossz között.

Kapcsolódó idézetek

1. Abban, amihez a politikának köze van, minden lehetséges. A háborúban az ember megbocsáthat az ellenségének, aki kevéssel azelőtt még az életére tört, és megoszthatja vele a kenyerét, de a politikai harcban az ember gyûlöli az ellenfelét, s egyetlen szó miatt apák és fiúk is egymás gyilkosaivá lehetnek. Giovannino Guareschi
2. A háború úgy kezdődik, hogy az emberek, mindenütt a világon, szobákban ülnek, napi gondjaikról, becsvágyaikról beszélnek, s aztán egyszerre kiejti valaki ezt a szót: "háború" - s akkor nem hallgatnak el, nem merednek maguk elé szótlan iszonyattal, hanem minden hangnemben, természetes hangsúlyozással felelik: "háború" - s arról beszélnek, lehetséges-e, s mikor, s milyen mértékben? Így kezdődik. Márai Sándor
3. A történelem rálátást kínál a dolgokra. Megértést. Az utánunk jövő nemzedékek sokkal világosabban láthatják a mi korunkat. Persze, csak ha akarják. Visszatekintve érthetőbbé válnak még az olyan dolgok is, hogy mitől tartott két hétig, két hónapig, két évig vagy akár kétszáz évig egy háború. Az utódaink már világosabban fogják látni, hogy a döntéseink közül melyik volt a helyes, és melyik a helytelen. Amikor tombol a harc, akkor még a legjobb emberek sem mindig tudják, mi a jó és mi a rossz. Kate Mosse
4. Az ember azt hinné: a háború aktív, a béke passzív, a háború az, amiért valamit kell csinálni, a béke az, amiért semmit, éppen hogy semmit sem kell csinálni. Jó is volna! Mesterházi Lajos
5. Jó háborúk nincsenek, de sajnos néhány háború szükségszerû, és amikor ez kirobbant, az volt. Hiszek benne. Azt, hogy még szükségszerû-e és erkölcsös-e, azt nem tudom, de fogadd el, hogy ez a történelem, amiben élünk.
6. A háború csúnya dolog, de nem a legcsúnyább. Sokkal rosszabb az erkölcs és a hazafias érzés romlott és leépült állapota, amely azt hiszi, hogy semmit sem ér egy háború. Amikor egy népet puszta ágyútöltelékként vagy szuronyok célpontjaként használnak egy vezető szolgálatára és önző céljaira, az ilyen háború lealacsonyítja a népet. Háború más emberi lények védelmében, amit a zsarnoki igazságtalanság ellen vívnak, háború, amely győzelemre vezeti elképzeléseiket a helyesről és a jóról és amely az ő saját háborújuk, amelyet szabad döntésükkel becsületes cél érdekében folytatnak, az gyakran újjászületésük eszköze. Az az ember, aki semmiért sem hajlandó megküzdeni, és nincs semmi, amivel jobban törődne, mint a személyes biztonságával, az egy nyomorult lény, akinek esélye sincs arra, hogy szabad legyen, hacsak nem kiváló emberek erőfeszítései teszik azzá és tartják meg szabadságát. Mindaddig, amíg az igazságnak és az igazságtalanságnak az emberiség fölötti befolyásáért folyó, állandóan megújuló harca véget nem ér, az embereknek szükség esetén készen kell állniuk háborút vívni az egyikért a másik ellen. John Stuart Mill
7. A legtöbben azért állnak harcban, mert mindenáron meg akarják győzni egymást, ki-ki a másikat, hogy az ő álláspontja a helyes. Induljunk ki abból, hogy nincs helyes álláspont. Jorge Bucay
8. A szavak fegyverek; ugyanúgy használhatók jóra vagy gonoszra, ahogy bármely más eszköz. Mindannyian ismerünk olyan klisévé vált kifejezéseket, mint "terrorista" vs. "szabadságharcos," stb. Egy ateista lehet "hitetlen," egy hívő pedig "babonás." Egy meggyőződéses embert hívhatnak "szélsőségesnek," egy mérsékeltet "gyávának." Egy szabad lelket nevezhetnek szabadosnak vagy hedonistának, egy óvatos introvertáltat nehézkes prûdnek. A szavak egyben az ítélkezés - elsődlegesen az erkölcsi ítélkezés - fegyverei is. Stefan Molyneux
9. Gazdasági szempontból a háború mindig jó biznisz, az áldozati szerep jó ürügy a harc folytatására, a politikusoknak pedig saját népük félelme a legjobb eszköz a központosított irányítás fenntartásához és a manipulációhoz mindkét oldalon. Al Ghaoui Hesna
10. A háború törvénye kíméletlen. Ha egyáltalán van valami jó a háborúban, akkor az az, hogy a legjobbat és a legrosszabbat hozza ki az emberekből: vannak, akik a törvénynélküliséget arra használják, hogy ártsanak a többieknek, míg mások, amennyire lehet, megpróbálják csökkenteni a szenvedést.