Ugrás a tartalomra
Ahogy az ember tud vonzódni egy olyan filmhez, aminek tulajdonképpen nincs igazi cselekménye, nem történik semmi, egyik helyről a másikra mennek, és mondjuk csak a szereplők nagyon közeli és finom arcjátéka tükröz valamit a háttérben zajló drámából, úgy a történetmesélőnek sem mindig a cselekményre kell fókuszálnia.
Kapcsolódó idézetek
-
Nem is az a lényeg, hogy beszélgessünk az álmokról és azok lehetséges értelméről vagy esetleges értelmetlenségéről, hanem kizárólag az, hogy az álmokat minden várakozástól mentesen elmondjuk, gyakorlatilag, mint a mozgóképszínházban, egyszerûen csak a fejünk belsejéből a külvilág üres vásznára vetítsük, és ezzel a véletlenül arra járóban vagy a szándékosan elébe lépő szemlélőben felkeltsünk valamit, egy kis szerencsével talán valami érdekeset, fontosat vagy maradandót.
Robert Seethaler
-
Egy történet át tudja vezetni az embert a sötét helyeken. A történeteknek irányuk van. Egy jó történet egy útra tereli az összes gondolatot, nem hagy időt az elcsatangolásra, nem hagy teret másnak, csak a mesének, ahogy kibontakozik előtted.
Mark Lawrence
-
A filmeknek egy emocionális utazásra kell invitálniuk a nézőket. A látványosság mit sem számít, ha nem törődünk a karakterekkel. Minden történetbe kell az emberség, a humor, az érzelem és a karakterfejlődés.
Jon Favreau
-
Ha arra adja magát egy alkotói stáb, hogy egy történelmi figuráról készít filmet, akkor hajlamos az ember belecsúszni abba, hogy példaképet akar állítani. A történet meg a személy lehet példás, de a színész csak az embert láthatja, és minél több negatívumát és pozitívumát, a lelkének minél mélyebb és minél magasabb pontjait találja meg, annál komplexebb és annál valódibb alakot faraghat.
Vecsei H. Miklós
-
Az újságíró, a narrátor, a rendező mind arról akarnak mesélni, milyen a világ, milyen valójában. Elmondani az olvasóknak, a nézőknek: a világ nem olyan, amilyennek eddig gondoltad, hanem egészen más. Nem olyan, amilyennek hitted, én majd felnyitom a szemedet, hogy megláthasd az igazságot. De ez senkinek sem sikerül tökéletesen.
Roberto Saviano
-
A film minden más mûvészetnél inkább bővíti, gazdagítja, illetve náluk tényszerûbb módon koncentrálja az emberi tapasztalatot. Sőt, nem csak gazdagítja, hanem, fogalmazzunk így, jelentős mértékben ki is egészíti. Ez jelenti a film valódi erejét, és nem a "filmcsillagok", a kalandok és a szórakoztatás. Az igazi film nézője nem is annyira néző, mint inkább tanú.
Andrej Tarkovszkij
-
Az ember jól-rosszul mégiscsak végigjátssza a maga vállalta szerepeket mind sorjában. Csakhogy nem, mint a színpadi, csinált történetekben, egy fő személy szándéka után igazodik a többieké; a valóságban mindenki külön fő személy önmagának, és senki sem vállal mellékes szerepet; magáért magának játszik.
Kaffka Margit
-
A filmben az alakítás szanaszét van szeletelve. A figura legértékesebb pillanatai veszhetnek el így. Ugyanakkor a kamera, ha igazi mester irányítja, bizonyos dolgokat olyan közelségbe tud hozni, mint a színpad soha. Sok múlik rajtunk, színészeken; ezért aztán a gyengébb produkciókat sem szabad félvállról venni.
Ruttkai Éva
-
A dolgok nem mindig azok, aminek látszanak. Olyan ez, mint amikor valaki elmond egy történetet, amit te a saját szemeddel láttál, és egyáltalán nem azt meséli, amire te emlékszel. Talán valamilyen hatást akarnak ezzel kiváltani, meg akarják nevettetni a többieket, vagy le akarnak nyûgözni valakit. De néha egyszerûen csak így emlékeznek a történtekre. Számukra ez az igazság. Ilyenkor nehéz megállapítani, hogy te magad emlékszel-e jól, vagy a tiéd is csak az igazság egy változata.
-
Néha el kell játszani a szerepet, még akkor is, ha éppen senki sem látja. Ezzel úgy teszünk, mintha magunk is elhinnénk azt, amit mondunk. Mint amikor a világon csak két ember tud egy titkot, de még egymás előtt is titkolóznak.