Akármelyik klasszikust vesszük elő, mind ugyanazokról a témákról szól: szerelem, barátság, apa-fiú ellentét, hatalmi alá-fölé rendeltség. Az egész irodalom ezeket taglalja, mert ezek általános érvényû emberi gyarlóságok, vagy épp nagyságok.

Kapcsolódó idézetek

1. A klasszikusok minden emberöltő kortársai. Innen van, hogy ha valóságos kortársaink igazságtalanok, gonoszak, gyûlölködők, ostobák, kicsiben és nagyban, alattunk és fölöttünk az élet önző imperialistái, előlük a klasszikusok könyveihez menekülünk, amelyek az emberi nem legnagyobb szellemeit zárják bele piciny fekete betûikbe. Kornis Gyula
2. A mesék nem másról beszélnek, mint az élet örök és állandóan visszatérő témáiról, amelyek mindenhol és minden időben, minden férfira és nőre egyaránt érvényesek. Formájuk ugyan változik, de univerzális jellegük miatt tartalmuk mindig ugyanaz marad.
3. Minden jó történetben rejtőzik néhány titok. (...) Ezek néha szerelemről, családról vagy gyilkosságról szólnak - némelyikük annyira lényegtelen, hogy alig lehet titoknak nevezni, az ismerőjének mégis rengeteget jelent. Mindenkinek van egy titka, és mindegyikhez tartozik egy történet. Ashley Poston
4. Szerelemben, bármilyen férfi-női, szülő-gyerekkapcsolatban, a barátságban, mester és tanítvány viszonylatában aligha lehet nagyobb bûnt elkövetni annál, mint ha valaki hatalmat kovácsol a maga számára (...) a világ jobb megértéséből, titkok tudásából, szépségből, okosságból, szuggesztivitásból, illetve a másik gyengeségéből, gátlásosságából, csökkentértékûségi érzéséből, alázatából, rajongásából, biztonság kereséséből. Popper Péter
5. - Hogyan segíthet egy könyv? - Mit gondol, mire jók a történetek? Ezek a történetek, a klasszikusok? Oka van annak, hogy mind ismerjük őket. Azért vannak, hogy megbirkózzunk a világunkkal, a világgal, aminek nem mindig van értelme.
6. Minden könyvben van egy szerelmi történet, a szerelem kezdetének leírásával. És az összes leírásban van valami hasonlóság. (...) Annyi, hogy a részletek elbeszélése már-már fölöslegesnek tûnik. De mindegyik titkokat rejt magában. Riikka Pulkkinen
7. Azt hiszem, hogy azok a könyvek, amelyek több évtizeddel, esetenként évszázaddal ezelőtt íródtak, már nyelvezetük, szókincsük miatt is szükségszerûen idegenebbnek tûnnek a mai nemzedékek számára. A feladat az, hogy megtaláljuk azokat az örök emberi motívumokat, konfliktusokat, dilemmákat vagy kihívásokat, amelyek minden korban aktuálisak. Az igazi irodalom mindig tartalmaz olyasmit, ami az olvasók egymást követő nemzedékei számára is izgalmas, tanulságos.
8. Ha a dolgok hiúságból, gyávaságból, becsvágyból és még tudom is én, miféle emberi gyarlóságból összeálló szövevényes szerkezetét visszabontjuk az alapokig, akkor ott egy radikálisan mellérendelő szerkezetet kapunk: minden ember egyenlő, egy vérből valók vagyunk te meg én, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat. Nem nagy ügy, de mégis: örök igazság, ezt, ha máshol nem is, a szíve mélyén mindenki pontosan tudja. És mikor egy társadalom veszélyesen eltávolodik ettől a tudástól, akkor jönnek a költők, hogy emlékeztessenek rá. Erdős Virág
9. Mindig irigykedik egymásra a két nem, a nappal és az éjszaka, a jó és a rossz, ettől olyan fantasztikus az egész! Minden szeretet más, csak a gyûlöletek egyformák. Vavyan Fable
10. Az emberi társadalmak története küzdelmek sora az uralkodók és az elnyomottak, a gazdagok és a szegények, a hatalomra törők és szolgasorba vágyók, meg azok között, akik fel akarják szabadítani önmagukat és embertársaikat. A hatalom és a szabadság, az uralom és a lázadás, az állam és társadalom elvei örökös ellentétben állnak. Ez a feszültség sohasem oldódik; az emberiség ma ebbe az irányba halad, holnap meg abba. Egy új rendszer felemelkedése vagy egy régi bukása nem jelent valami titokzatos törést a fejlődésben, vagy egy még titokzatosabb fejlődési szakaszt; egy új rendszer felemelkedése vagy egy régi bukása pontosan az, aminek látszik.