Akármit teszünk is, az idő szakadatlan halad előre. Szokásunk szerint méretünkre szabdaljuk, de ez végül is érzékcsalódás, ténylegesen akkor is folyamatos marad.

Kapcsolódó idézetek

1. Az a tapasztalatunk az idővel kapcsolatban, hogy egyik pillanatról a másikra halad valamerre. Egy olyan jelenben élünk, amely folyamatosan araszol előre, a megtörtént események pedig múlttá, emlékekké válnak.
2. Be ne csapjuk magunkat! Az idő halad előre, és mi szeretnénk hinni, hogy minden, ami benne van, előrehalad, hogy a fejlődés előre-fejlődés... a legeszesebbeket is félrevezeti ez a látszat. Friedrich Nietzsche
3. Akármilyen tempóban is telik az idő, csak előre haladunk benne. Bármit teszünk, azt véglegesen megtettük, még egyszer soha nem fog felvirradni ugyanaz a nap, hogy másképp döntsünk.
4. Kézben tartjuk az időt, mondjuk, holott az idő tart kézben bennünket, végighajtva minket azokon a pillanatokon, amelyeknél pedig szívesen elidőznénk. Naomi Alderman
5. Az idő halad, s tán észre sem vesszük, de ha állandóan a múltba révedünk, az életünk megtorpan. Egyedül a ma és a holnap számít. Mindaz, ami még előttünk áll. Stéphane Garnier
6. Az időt ugyanúgy szoktuk mérni, ahogy megmérjük a távolságot. (...) De ez téves. Az idő nem mozog, és nem is áll. Az idő változik. Paulo Coelho
7. Az emberek szeretnek magukra az időben mozgó pontokként tekinteni, de szerintem épp az ellenkezője igaz. Mozdulatlanok vagyunk, és az idő halad keresztül rajtunk, átfúj, mint a hideg szél, ellopja a melegségünket, és elhagy minket kirepedezve és megfagyva.
8. Az emberek számára az idő olyan, mint egy folyó. Csapdába estünk a sodrásában, sodródunk a múltból a jelenbe, mindig egy irányba. George R. R. Martin
9. Az igazság állandó mozgásban van, ezért nem mérhető az időben és szavakkal; akárhogy igyekezünk is megragadni, kifolyik az ujjaink közül. Jiddu Krishnamurti
10. Időtlen idők óta az állandóság illúziójában élünk, ezért úgy hisszük, hogy mindig sok időnk van hátra. Emiatt ama hatalmas veszélynek vagyunk kitéve, hogy halogatásra pazaroljuk el az életünket. E hajlamunk ellensúlyozására kell meditálnunk az állandótlanságon: a tényen, hogy bármely pillanatban meghalhatunk. Tendzin Gjaco