Aki a maga életkörülményeinek bonyolultságát apróra ismeri, önkéntelenül is azt képzeli, hogy bonyolultságuk s a fáradság, amibe kibonyolításuk kerül, az ő különös, véletlen előjoga, és sehogy sem akarja elhinni, hogy egyéni viszonyaik másokat is ugyanilyen labirintussal vesznek körül.

Kapcsolódó idézetek

1. Maga az ember sokszor nem is sejti, mi történik vele, vagy teljesen hamisan láthatja azt, ami történik, miközben az eseményeket a saját világfelfogása szerint próbálja rendezni. De a sorsnak saját logikája van. Dmitry Glukhovsky
2. Aki minden idejét a saját hasznára fordítja, és minden napját úgy rendezi el, mintha a legutolsó volna, nem kívánja a holnapot, de nem is fél tőle. Mi az ugyanis, amit egy órányi, új gyönyör még nyújthatna neki? Mindent ismer. Mindent eléggé megértett. A többiről a véletlen, a sors rendelkezzék úgy, ahogy akar. Lucius Annaeus Seneca
3. Az ember olyan fiatal, vagy öreg, amilyennek érzi magát. És ha megjön az óhajtott jó, megkésve, nehézkesen, akkor mindazzal a kicsinyes, zavaró, bosszantó kísérettel jön, a valóság minden sarával, amivel a képzelet nem számolt, és ami az embert ingerli. Thomas Mann
4. Maga nem boldog. De remekül elhiteti másokkal, hogy az életben minden rendben van, és a megjelenése magabiztosságot és önbizalmat sugall, de egyáltalán nem elégedett. Nem ismeri önmagát. Maga nyugtalan és bizonytalan, de nagyon tud színlelni. Férjnél volt, de elváltak vagy csak külön élnek. Azt a benyomást kelti, hogy örül a függetlenségnek, de valójában nyomasztja, hogy tönkrement a házassága. Azt hiszi, hogy a maga hibája, és talán így is van, és ez a dolog nagyon sok fájdalmat okozott magának. Nem kötött életre szóló barátságokat, a férje révén megismert emberek nem álltak közel magához, inkább a férje barátai voltak. Néhányan próbáltak közeledni, de úgy érezték, maga megközelíthetetlen vagy csak nagyon zárkózott. Rendkívül titokzatos, és nem bízik az emberekben, és ha mégis megnyílik valakinek, akkor később megbánja. Azt hiszem, úgy érzi, hogy előbb-utóbb úgyis mindenki csalódást okoz. Néha öntudatos és rámenős, főleg krízishelyzetben de mintha folyamatosan valami tragédiától rettegne, és nagyon fél a változásoktól. (...) Maga hajlamos gyorsan belehabarodni valakibe, aztán kellemetlen helyzetbe kerül vagy depressziós lesz, amiért nem úgy alakultak a dolgok, ahogy maga szerette volna. Maga egy álmodozó. És óvatosnak kell lennie, mert hajlamos arra, hogy önmagát okolja a kudarcokért.
5. Milyen könnyen elhiszi az ember saját magának, amit senki másnak nem hinne el! Hogy az ő esetében az élet, a Természet, de talán még a logika is kivételt tesz! Rakovszky Zsuzsa
6. Az ember néha szeretné, hogy a dolgok bonyolultabbak legyenek, mint amilyenek valójában.
7. Az ember bonyolult lény, valóságos labirintus, és ha magyarázatot keresve indulunk el benne, könnyen eltévedünk. Jón Kalman Stefánsson
8. Az ember természeténél fogva bonyolult lény. James Fallon
9. Van olyan ember, aki csak magával foglalkozik, anélkül, hogy önző lenne. (...) Lehet, hogy kedves, önzetlen, sőt figyelmes. De az ilyenfélék sohasem tudják igazán, hogy mit csinálnak. És épp ezért sohasem tudhatják, milyen következményekkel járhat, amit csinálnak. Agatha Christie
10. Az emberek zöme, még azok is, akik a legbonyolultabb problémákat játszi könnyedséggel fogják fel, ritkán fogadja el a legegyszerûbb és legnyilvánvalóbb igazságot, ha annak következtében arra kényszerülne, hogy elismerje, mások előtt is büszkén hangoztatott és élete fonalába nagy gonddal, apránként beleszőtt megállapításai tévesek. Lev Tolsztoj