Aki egy életen át problémák meglehetősen szûk és speciális területével foglalkozott, érthető módon hajlamos arra, hogy e problémák jelentőségét - és ezzel a saját magáét - túlértékelje. Csak ha elhagyja tudományának hírhedt elefántcsonttornyát, akkor veszi észre, milyen kicsi is hozzájárulása az emberiség tudásának teljességéhez.

Kapcsolódó idézetek

1. Az egyén mindig saját magát akarja építeni, de csak akkor van értelme, ha be tudja magát ágyazni egy közösségbe. Az elefántcsonttorony nem megoldás, csak akkor jó, ha ki tudsz menni belőle. Sántha Attila
2. Közhely, és mint ilyen, igaz: a tudomány sem él elefántcsonttoronyban. Minden egyes tudományterület fejlődését befolyásolja társadalmi közege, kezdve azon a kemény befolyáson, hogy mennyi pénzt kap, egészen azokig a "lágy" befolyásokig, amelyek az egyedi kutatók ismeretségi köréből érkeznek és személyes véleményüket alakítják.
3. A tudomány az emberért van, és ezért el is kell hogy jusson az emberekhez. Tehát ha mi a kis elefántcsont-tornyunkban vagy az íróasztalfióknak irkálunk, és rájövünk dolgokra, egymás között iszapbirkózunk, hogy kinek jobb az elmélete, akkor ez csak egy l`art pour l`art tudomány.
4. Egy ember élete kevés ahhoz, hogy az életfolyamatokat megértse. Egy kutató meg kell hogy elégedjen azzal, hogyha ezeknek az életfolyamatoknak egy egész parányi részét megértette, és egy egész parányi kis jelenségről sikerült a fátylat leemelnie.
5. A tudomány sokak számára nem érték, mert a tudásukat nem alapoztuk meg időben, így nem annak eredményeire kíváncsiak, hanem a könnyen emészthető magyarázatokra. Az emberek közül sokan ma gyakorlatilag bármit bevesznek, ami jól hangzik. A portálok pedig hajtanak a klikkvadász cikkekre. Nekünk, tudósoknak a korábbinál jóval többet kell kommunikálnunk. Ki kell jönnünk az elefántcsonttoronyból, és ki kell alakítanunk valamifajta tudományos igényt. Kemenesi Gábor
6. A tudomány lényegéhez tartozik, hogy nemcsak az eredményeit, hanem pillanatnyi ismereteinek korlátait is ismeri. Csak az ebből logikusan következő szerénységet felejtjük gyakran el. Mérő László
7. A tudomány emberének nemcsak az a feladata, hogy megbirkózzék a tudományokkal, amelyeknek az ember a tárgya, hanem - és ez már sokkal nehezebb dolog - rá is kell vennie a világot, hogy szívlelje meg azt, amit ő felfedezett. Ha ezt a vállalkozást nem koronázza siker, az ember önmagát fogja elpusztítani a félúton megrekedt okosságával. Bertrand Russell
8. A tudományos ismereteket nehéz átadni kívülállóknak; túl sok mindent kell elmagyarázni, mielőtt elérünk a dolog lényegéhez. A kívülálló gyakran nem látja a fától az erdőt. A tudomány emberének azonban mindenképpen neki kell látnia e feladat különböző utakon való megoldásának, nem szabad elbátortalanodnia a nehézségek láttán. Victor Frederick Weisskopf
9. Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül. Carl Sagan
10. Nagy a kísértés, hogy tiszteletben tartsuk egy-egy tudományág biztonságos határait, ám a problémák összetettek, és megoldásukhoz nem elégséges, ha elemeikre bontva szemléljük őket. Olykor-olykor érdemes kísérletet tenni komplex vizsgálatukra is. Massimo Livi Bacci