Ugrás a tartalomra
Aki fényképez, azt úgy érdeklik a dolgok, amint vannak, változatlan status quó-jukban (legalábbis addig, amíg meg nem születik a, "jó" kép), más szóval: a fényképész cinkosságba kerül mindazzal, ami érdekessé, fotózásra érdemessé teszi a témát - még ha ez az érdekesség egy másik ember szenvedése vagy balszerencséje is.
Kapcsolódó idézetek
-
Embereket fényképezni annyi, mint erőszakot követni el ellenük, hiszen a fényképész úgy látja őket, ahogy ők sose látják önmagukat, s olyasmit tud meg róluk, amit ők maguk nem tudhatnak; a fénykép az embert tárggyá minősíti át, s ez a tárgy jelképesen birtokba vehető.
Susan Sontag
-
Fényképezni annyi, mint részesévé válni valaki (vagy valami) halandóságának, sebezhetőségének, változékonyságának. Minden fénykép - éppen, mert kihasítja és megdermeszti a pillanatot - az idő mindent fölemésztő kérlelhetetlenségéről tanúskodik.
Susan Sontag
-
Aki fényképez, mintegy arra kényszeríti az embereket, hogy olyan dolgokkal szembesüljenek, amikkel nem számoltak. Eltéríted őket az útjukról, a terveiktől, természetes pályájukról.
-
Valójában a fotós egyszerre próbálja elejteni a zsákmányát, és valami olyasmit is, amiről pontosan fogalma sincs. Miközben azt is folyamatosan próbálgatja, hogy aznap mennyire lesz szerencsés az exponálás pillanatában, mert minden képhez szerencse is kell.
-
A fotográfia megfog. Megköt. Szeretjük azt mondani, hogy megörökít, bár ez nem igaz. De a szándék kétségtelenül ez. Nyoma nincs benne az elengedésnek.
Bartis Attila
-
A csúf vagy a torz is lehet megindító, mert felmagasztosítja az a tény, hogy a fotós figyelemre méltatta. A szép is lehet elszomorító, ha megöregedett, tönkrement, vagy megsemmisült. Minden fénykép egy-egy memento mori.
Susan Sontag
-
A fotográfia egy olyan kapu, amin keresztül be tudunk lépni olyan világokba, ahova alapvetően nem mennénk, mert nem lehetünk ott mindenhol. Egy jó fotó meghatározza a véleményünket olyan dolgokról is, amiben sosem lehettünk jelen élőben.
-
Bárkivel előfordulhat, hogy valamilyen szerencse folytán elkészíti élete fotóját. De csak egyszer. Egy jó, hozzáértő fotós azonban mindig tökéletes kompozícióra törekszik. Kivárja, amíg megtalálja, és csak akkor készíti el a képet.
-
A fotográfia képes azon pillanat érzését felerősíteni, amit akkor éltem meg, amikor exponáltam. A fényképnek nincs is más választása. A fotográfia nem lát a jövőbe. Meg persze a múltba sem. Egy kép mindössze az a pont, ahol a jövő összeér a múlttal. Ha úgy tetszik: a folyamatos jelen.
Bartis Attila
-
Egy ideje úgy tûnik, hogy a fényképezés ugyanolyan, mint minden más, amit azelőtt tettem. (...) A fényképezés olyan, mintha kint állnál és befelé néznél. (...) És belefáradtam abba, hogy mindig azt érezzem, engem mindenből kihagynak.