Aki folyton a "megmentőre" vár, mint királylány a várbörtönben, majdnem mindig egyedül marad, mert mindenkinek a saját életét kell élnie, azért kell felelősséget vállalnia.

Kapcsolódó idézetek

1. Sok minden megváltozik, igen. De az ember mindig ugyanaz marad. A világ rabszolgája. A saját világáé. A vágyaié.
2. Saját börtönébe zárva, Folyton a nagy csodákra várva - Így él a többség. Depresszió
3. Mindenki maga alakítja a szerelmi életét. Ha magányos akarsz lenni, akkor az is leszel, mert elzárod magad elől a kínálkozó lehetőségeket.
4. Mindenki a saját várában él. És nehezen engedi le a felvonóhidat. Nem vesszük észre, hogy zárva vagyunk. Hogy miattunk nem jönnek. Nem hallanak vagy éreznek belülről hívó szót. Müller Péter
5. A női kötődés (...) minden csalódásnál erősebb, elhatárolódás helyett a megmentési kényszer lép életbe, a kapcsolat pedig börtönné válik. Lakatos Levente
6. Akármilyen jó családom van (...), egyedül maradok a szenvedésben, mert senki sem éli át azt, amit én.
7. Olyan vagyok, mint egy hercegnő, akit a toronyszobába zártak. Már meg is van! Csak meg kell várnom, hogy a hajam nagyon-nagyon hosszú legyen, aztán jön a herceg, hogy megmentsen, és én csak leeresztem a hajam, hogy fel tudjon mászni. De tök mindegy, amilyen szerencsés vagyok, úgyis lezuhan.
8. Az olyan nő, akivel királynőként bánnak, egy idő után rabszolgaként fogja kezelni az embert.
9. A boldogtalan, aki függőségben él, mindig mindenre odafigyel, elég egyetlen máshogy ejtett szó, s remények omlanak össze vagy élednek fel megint. Donatien Alphonse Francois de Sade
10. Kényelmetlen (...) a magány, de legalább biztonságos, mert aki mindig egyedül van, azt senki sem tudja kinevetni. Molnár T. Eszter