Aki sokáig él a gyûlölet légkörében, előbb-utóbb s tán csak alig észrevehetően, de tényleg gyûlöletre méltóvá válhat.

Kapcsolódó idézetek

1. Annak, akit a szeretettől elzár az élet, lassan az is élvezetévé válik, hogy a gyûlöletét nyíltan kimutassa. Németh László
2. Akkor maradhat csak igazán ember az ember, ha kapcsolatban áll másokkal; aki magányosan, csak magára gondolva él, az egy idő után szegényesnek, sőt elviselhetetlennek találja életét, s különböző méltatlan módokon igyekszik jobbulást találni.
3. Ha valaki elég sokáig él ahhoz, hogy igazán megszeressen valakit, akkor előbb-utóbb megismeri a bánatot. T. J. Klune
4. Azok, akik gyûlölnek, sokkal többet szenvednek, mint azok, akiket gyûlölnek. Mert gyakran azok, akiket gyûlölnek, még csak nem is tudnak róla. Lidia Maksymowicz
5. Aki (...) gyûlöl, az nem közömbös. Az még szeret. Dénes Zsófia
6. Valakinek az állandó jelenléte, akármennyire is szeretjük, előbb-utóbb nyomasztó lehet, akár elviselhetetlenné is válhat.
7. A gyûlölet sokszor nem egyéb megáporodott haragnál. Nicolae Iorga
8. Az emberek és viselkedésük sokszor sajnos csak gúnyolódásra adnak okot. És ez jól is van így, hisz ez teszi az életet elviselhetővé. Aki mindent komolyan vesz, előbb-utóbb belepusztul a keserûségbe.
9. Aki folyton a veszély közvetlen közelében él, az lassan hozzászokik. Liviu Rebreanu
10. A szeretet és a gyûlölet összekapcsolódásából előbb-utóbb kivirágzik a közömbösség. Csontos Márta