Aki világra szültél szoborrá merevültél zúzos virággá hültél föld alá lemerültél.

Kapcsolódó idézetek

1. Ami földre sújt, emel is egyben. Minden fájdalom szülőágy: Kínok közt magad szülöd, S tanúd az ég, mely most szépnek lát. Omega
2. Örvény voltál, a mélybe húztál, megtartottál és összezúztál.
3. Megszületett, virágzott, eltemették, kimászott.
4. Te már halott vagy, a születésed percében az voltál, ha ezt elfogadod, bármit elfogadsz.
5. Csontvázból lettél földdé fekhetsz anyám örökké méhed a hajdan áldott többé nem hajt virágot Kormos István
6. Elhull a virág, eliramlik az élet. Petőfi Sándor
7. Aki égből földre hullt, a mennyet megveti.
8. Fészket rakott az elmúlás tebenned. Elmúlik majd az is, földre pottyan. Jónás Tamás
9. Tetszik vagy sem De a világ süllyedőben van Ha már úgyis ott vagy Hallasd mennydörgő hangodat Bátornak kell lenned Szembe kell nézned a sorssal, ami vár Ne add fel Nem arra születtél, hogy a földön kússz.
10. Mérgezett a föld, sárgul minden, ami zöld, pusztul minden, ami él, lehet, hogy rosszkor születtél.