Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Õk az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban.

Kapcsolódó idézetek

1. Kiket szeretünk, mindenben ott vannak - bármit teszünk és bármit nem teszünk -, bennünk élnek, s míg élünk, meg nem halnak, és tőlük teljes csak az életünk.
2. A szeretteink sosem halnak meg. (...) Bennünk élnek tovább úgy, ahogyan mindig is éltek. Mi óvjuk a fényüket. Ha élénken élnek emlékeinkben, így is képesek nekünk utat mutatni, mint a rég kihunyt csillagok fénye, amely ismeretlen vizeken is segíti a tengeren való tájékozódást. Ha már nem gyászolunk, és odafigyelünk rájuk, képesek megváltoztatni az életünket. Azaz, megválthatnak minket. Matt Haig
3. A szeretteink nem hagynak el minket. Egyszerûen csak eltûnnek a szemünk elől egy időre, de várnak ránk... az árnyékok között. Darren Shan
4. Testvéreink tovább mellettünk lesznek, mint bárki más. Szüléink halála után testvéreink lesznek azok, akikkel mindenki másnál régebben ismerjük egymást. Õk tudják, hogy milyenek is vagyunk valójában - ismerik azokat a dolgainkat is, amelyeket szégyellünk, amelyeket gondosan elrejtettünk a világ elől, és amelyeket legszívesebben örökre elfelejtenénk. Úgyhogy amikor egy barátra van szükségünk, ők mindig ott lesznek, és a hozzájuk fûződő kötelék a világon a legerősebb.
5. Ha valamit nagyon szeretsz, nem hagyhatod csak úgy elveszni. Ez a fajta szeretet tart minket életben, akár van értelme mások számára, akár nincs.
6. A szeretet sosem tûnik el. Még ha úgy is látszik néha. (...) A szeretet örökké él. Ha szeretünk valakit, az viszontszeret minket, és ez a szeretet elraktározódik, és megvéd minket egész életünkben. Túlnő az életen, nem ér véget vele. Mindig bennünk van. Akik meghaltak, mindig velünk vannak. A szívünkben. Matt Haig
7. Ha elszakítanak tőlünk valakit, akit szeretünk, úgy adhatunk neki hosszú életet, ha szeretetünk sosem szûnik. A házak leégnek, az emberek meghalnak, de az igazi szeretet örökké tart.
8. Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak. Helen Keller
9. Elfeledjük, ha elvesztünk egy tárcát vagy egy órát, de egy szerettünket... ők sosem hagynak el. Sosem felejtjük el, csak átvészeljük, (...) másokra támaszkodva, a barátok vigasza által.
10. Soha, de soha nem veszítjük el szeretteinket (...). Õk velünk vannak, nem tûnnek el az életünkből. Csak nem egy szobában vagyunk velük. Paulo Coelho