Ugrás a tartalomra
A szeretteink nem hagynak el minket. Egyszerûen csak eltûnnek a szemünk elől egy időre, de várnak ránk... az árnyékok között.
Kapcsolódó idézetek
-
Akiket igazán szeretünk, azok haláluk után sem hagynak magunkra minket. Õk az elsők, akik segítségünkre sietnek életünk nehéz pillanataiban.
Joanne Kathleen Rowling
-
A szeretteink sosem halnak meg. (...) Bennünk élnek tovább úgy, ahogyan mindig is éltek. Mi óvjuk a fényüket. Ha élénken élnek emlékeinkben, így is képesek nekünk utat mutatni, mint a rég kihunyt csillagok fénye, amely ismeretlen vizeken is segíti a tengeren való tájékozódást. Ha már nem gyászolunk, és odafigyelünk rájuk, képesek megváltoztatni az életünket. Azaz, megválthatnak minket.
Matt Haig
-
Soha, de soha nem veszítjük el szeretteinket (...). Õk velünk vannak, nem tûnnek el az életünkből. Csak nem egy szobában vagyunk velük.
Paulo Coelho
-
A titkaink árnyékként követnek minket, bárhová megyünk is. És gyakran az okozza a problémát, hogy egyedül vagyunk velük.
Michael Slepian
-
Azok, akik igazán számítanak, velünk maradnak, és életünk leghétköznapibb perceiben kísértenek bennünket.
-
A szeretet nem rejtőzködik előlünk. Mi rejtőzködünk a szeretet elől.
-
Ismerőseink olykor nem barátaink, csupáncsak árnyékok: ha süt a nap, velünk tartanak; felhős időben és vihar idején nem mutatkoznak.
Mihail Sadoveanu
-
Elfeledjük, ha elvesztünk egy tárcát vagy egy órát, de egy szerettünket... ők sosem hagynak el. Sosem felejtjük el, csak átvészeljük, (...) másokra támaszkodva, a barátok vigasza által.
-
Szeretni valakit nem azt jelenti, hogy csak a napos oldalban osztozunk. Sokkal inkább azt, hogy mellette maradunk a felhőkbe burkolódzó éjszakákon is.
-
Nem futhatunk el az árnyékunk elől, hiszen követ bennünket mindenhová. Ám ha mi futunk az árnyék felé, menekülni kezd előlünk.
Ruby Wax