Akinek büdös az önismeret, az ne menjen írónak, a próza legfőbb alapanyaga a szerzői szubjektum.

Kapcsolódó idézetek

1. Az írónak sohase legyen szótára. Minden szókeresés, még ha szükséges is, a közvetlenséget csorbítja. Azokkal a szavakkal írjunk, amelyeket ismerünk, amelyek emlékezetünkben élnek, amelyek természetesen bugyognak belőlünk. Paul Léautaud
2. Inkább írj csak magadnak, és ne legyen közönséged, mint hogy a közönségednek írj, és ne legyél önmagad.
3. Amikor írsz, semmiféle kompromisszumot nem vállalhatsz, nem képzelhetsz magad elé konkrét olvasót. Ez a legfőbb feltétele annak, hogy ne légy senkinek a kiszolgálója. Ha előre kikötöd, hogy ilyen és ilyen közönségnek írsz, nyomban megszûnsz író lenni.
4. Íróként nekem nem dolgom, hogy az egyetlen igazságot, a helyes utat mutassam meg. Olyan ugyanis nincs. Igazságok vannak. A próza az összetört igazságdarabokat gyûjti össze. Cserna-Szabó András
5. Aki nem akar önmaga lenni, az ne is írjon semmit. Se zenét, se szakácskönyvet. Kontra Ferenc
6. Mindig csak azt írjad, amit a közönség szeret. Sohase próbálj egyéni, egyedüli lenni, mert pórul jársz, kinevetnek, ujjal mutogatnak rád. Krúdy Gyula
7. Annak, ki írna, ne tanácsot adj, hanem írószerszámot. Fodor Ákos
8. Az író a munkájában keresse a szenvedélyt, ne a magánéletében!
9. Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is. Irwin Allen Ginsberg
10. Az író mindenről írjon, csak ne közvetlenül a saját életéről; bár örökké önnön élményeiből táplálkozik, neki mindig másokra kell figyelnie.