Egy költő számára ez a legnehezebb: fel kell készülnie arra, hogy csak önmagának ír. Én már elég öreg vagyok ahhoz, hogy ne kelljen gyakran erre gondolnom. A lényeg, hogy az ember kiadja magából, megtisztuljon, és hogy mindig megőrizze öntudatát, még ha ez gyakran elég gyötrelmes is.

Kapcsolódó idézetek

1. Öreg lettem, sokat vagyok egyedül, de ezt is jól viselem, emelt fővel, egy kis büszkeséggel; hidd el, nehezebb elviselni az ifjúságot, mint az öregséget, amikor már nincs választása az embernek. De a legnehezebb kibírni azt az öregséget, mely fiatalsággal áltatja magát. Örkény István
2. Ahogy idősebb leszek, egyre inkább elegem lesz abból, hogy saját magamat revideáljam, és a mondandómat finomítsam attól félve, hogy a másik ember hogyan fogja ezt értelmezni. Szerintem jobban megéri őszintének lenni.
3. Az öregedésről, öregségről sok szépet, jót, emberit írtak, költőit is jócskán. Egyszer mindenki találkozik vele, ha eleget élhetett. Elkerülhetetlen, ezért szükségtelen aggályoskodva foglalkozni vele. Minden természetes, ami elkerülhetetlen. Meg kell élni, elviselni. Bár néha nem könnyû!
4. Öreg és magányos, ez önmagában is elég rossz. De öregnek és magányosnak lenni úgy, hogy közben az önbecsülését is elveszíti, az már elviselhetetlen. Dean Ray Koontz
5. Meg kell tanulnom elviselni magam. Élőnek, halottnak ez a legnehezebb: hogy elviselje magát. Ezért minden aljasságra képes az ember. Aztán eljön a nap, amikor éppen ezek miatt az aljasságok miatt nem képes többé elviselni magát.
6. Írni annyi, mint magunkra figyelni, nem kitalálni, hanem úgyszólván egy bennünk már létező valamit előhívni - ezért van sokszor egy-egy nagy vers olvasásakor az az érzésünk, hogy: ezt én is tudtam, csak nem tudtam, hogy tudom.
7. A költő csak holtan nyeri el igazi, végleges arcát, ritkán fordul elő, hogy a kortársai még a halála előtt fölismerjék és helyesen ítéljenek róla. Ezért az eltûnés az ő igazi célja. S amíg nem lehet halott, amíg még él, arra kell törekednie, hogy minél több ember számára legyen legalább minél messzibb. Ivo Andric
8. Engedelmeskedni a tûznek a lehető legkönnyebb, egyszersmind a lehető legnehezebb. De nem árt, ha az ember megmérkőzve a nehézségekkel, néha magába néz. Egyedül ő képes rá. Albert Camus
9. Lehet, hogy sokkal nehezebb, és lehet, hogy nagyon sok bántáson fogsz keresztülmenni, meg fájdalmas pillanatod lesz azért, mert fel mered vállalni magad. (...) Akármennyire is nehéz, inkább egy harcokkal teli életre szeretnék visszagondolni nyolcvanévesen, ahol önmagam voltam, mintsem egy olyan gondolatra, hogy "mi lett volna, ha?", hogy besimultam ebbe a társadalmi elvárásokkal teli világba, de mi lett volna, ha esetleg megpróbálom, és esélyt adok annak, hogy fel merem vállalni magam, és bízom az önkifejezésben, és hiszem, hogy megtalálom azt a közeget és azt a helyet az életemben, ami nekem lett szánva.
10. Kimondani azt, amit érzek, nem bonyolult. Akkor tudatosul egy csomó minden az emberben. Az is, hogy mit tettem meg, mit hagytam figyelmen kívül. Mert azért, hogy én benne vagyok egy adott helyzetben, azért egy ember okolható, és az pedig én vagyok, önmagam. Csernus Imre