Ugrás a tartalomra
Ákom-bákom, berkenye,
Szagos húsvét reggele.
Leöntjük a virágot,
Visszük már a kalácsot.
Kapcsolódó idézetek
-
Ákom-bákom berkenye,
Eljött húsvét reggele.
Rózsavizet Erzsónak,
Piros tojást Ferkónak!
-
Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virágágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely.
Weöres Sándor
-
Húsvét reggel felébredtem,
kis zsebembe kölnit tettem.
Siettem is gyorsan hozzád,
nem hagyom, hogy hervadozzál!
Meglocsollak, illatozzál!
-
Néked int a hóvirág,
s barka bontja bársonyát.
Itt a tavasz: kikelet,
s a húsvét is közeleg.
-
Vízöntő húsvétkor
Bugyognak a források.
Én is eljöttem hát
Ifjú létemre,
Hogy harmatot öntsek
E kis növendékre.
Öntözöm anyját
Kedves szép lányával,
Piros tojást várok,
Azt is csak párjával.
-
Húsvét napra virradtunk,
hamar ide toppantunk.
Megérdemlünk egypár tojást,
vagy egynéhány krajcárt.
Hozzátok a tojástok,
hogy öntsem meg a lyányotok.
-
Itt a Húsvét, eljött végre,
a szép lányok örömére,
mert a lányok szép virágok,
Illatos víz illik rájok.
Kit húsvétkor nem locsolnak,
hervadt virág lesz már holnap.
Ne fuss el hát szép virágom,
a locsolásért tojást várok!
-
Adventben vízbe teszünk kökényágakat s azok kivirágoznak, s az ember örül neki, örül az élet titkának s a szépség kibontakozásának. Nemde ily ág legyen lelkünk, mely az adventi vágytól új életre virágzik ki s szeretetét s odaadását szépségében, a szív tisztaságában leheli Üdvözítője felé?!
Prohászka Ottokár
-
Húsvétnap reggelén az ég igen magas,
Repül a gondolat, mint a királyi sas.
Kelj fel, gyenge kislány,
Mélyen elaludtál.
Add ki azt a pár hímest,
Amit nekem szántál.
Add ki hát szaporán,
Ne késtess sokáig,
Hogy gyenge seregemmel
Mehessek tovább is.
-
Húsvét napja csupa öröm,
A sok kislányt megöntözöm.
Hideg kútvíz szoknyájukra,
Piros tojás a markunkba!