Ugrás a tartalomra
Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virágágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely.
Kapcsolódó idézetek
-
Ahány levél lengedez
szél ringatta ágon,
ahány harmatcsepp ragyog
fûszálon, virágon
Édesanyám, fejedre
annyi áldás szálljon.
Móra Ferenc
-
Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó-
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.
Ágh István
-
Ébresztem a napot,
Hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett
Arany fénye lengjen!
Ébresztem a kertet,
Minden fának ágát,
Bontsa ki érette,
Legszebbik virágát!
-
Én vagyok az első nővéred,
egy darab földed vagyok,
mit virággal te ültettél be,
és most élek, virulok.
Kis tó van benne, mit te ástál,
és füves domb, két szép virágágy:
mind a tied, gyönyörködj bennük! -
Ha fekszem, mint most, veled együtt,
szívem tele tiszta örömmel,
minden ízem tele gyönyörrel -
mint mustot, iszom leheleted,
hallom szavad s feléledek.
-
Atyai szeretetednek oltárán a boldogság melegét a bölcsőmtől kezdve szítod keblemben. Atyai gondosságoddal ápolsz engemet, érezteted velem atyai jóságodat minden irányban. Boldog névnapod hajnalán a hála virága nyílik keblemben s forró érzelmeimnek e néhány szó ad életet, melynél többet örömtől zajgó belsőm kifejezni képtelen.
-
Édesanyám, te drága lélek,
általad lettem, tőled élek!
Tápláltad testem, s lelkemet,
s éreztem, szíved hogy szeret.
Aranyosi Ervin
-
A te napod, a te virágod
Ejté meg egykor lelkemet;
Azt a napot, azt a virágot
Feledni nékem nem lehet!
Ébredő szív első szerelme,
Van-e ki téged elfeledne?...
Van-e ki téged eltemet?...
Ady Endre
-
A szép tavasszal megjött
Névnapod, jó anyám:
Ibolyákkal köszöntlek
E reggel hajnalán!
Benedek Elek
-
Az élet üde szellője lengedez kedélyem egén, s az öröm fogja el az egész valómat, mert kedves anyám születés-napjára virradtunk. Azt, a miért sóvárogtam, hogy kedves anyám születése napját egészségben érje el - megadta az ég. Én tehát a hála adóját akarom némileg leróni e nagy napon, midőn azon óhajtásomat fejezem ki, hogy a jó isten a végtelenig terjeszsze ki drága életét, s azt a boldogság fátyolával vonja be.
-
A nejem az egy drága fény-nő,
Egy élő és szép költemény ő.
A cukrom és az eleségem.
Tessék! Ez a feleségem.
Gábor Andor