Ugrás a tartalomra
Állj meg (...) emberi csendben,
ne takard, ne óvd magad.
Ha szüksége lesz rád e földnek,
mind megszólal: hivattalak.
Kapcsolódó idézetek
-
Légy az, kiből árad a nyugalom.
Légy az, kire nem hat a hatalom.
Nyújtsd oda, hol kérik a kezedet.
S menj oda, hol fázik a szeretet.
Gárdonyi Géza
-
Meghallotta a hangot, a saját szívéből szóló hangot (...). Így engedelmeskedni, nem külső parancsra, hanem saját lelkének hangjára hallgatni, ily módon készen lenni, ez a jó, ez a szükséges dolog, semmi más nem szükséges.
Hermann Hesse
-
Ne hagyd, hogy a félelem elhallgattasson. Van hangod, szóval hallasd is, szólalj fel, emeld fel a kezedet, kiáltsd a válaszokat, hallasd magad. Kerül, amibe kerül, találd meg a hangod. És ha megteszed, töltsd ki azt az átkozott csendet vele.
-
Ne keress te búvóhelyet sehol,
lépj befelé, saját lelkedbe inkább.
Vonulj be mélységedbe. S ne feledd el,
lélek csendjében érlelődik a béke.
-
Ülj hát le!
Pihenj meg velem.
Ha gondod van, mondd el nekem.
Figyelj rám, bíznod kell bennem,
titkainkat őrzöm szívemben... csendesen.
-
Nem szükséges, hogy kimenj a házból. Maradj meg asztalod mellett, fülelj. Még csak annyit se - várj csupán. Ne is várj, légy teljességgel csöndes és magad. Felkínálkozik majd, leleplezésre, a világ.
Franz Kafka
-
Tedd, mit emberséged sugall,
ne várj tapsot te odakint,
akkor élsz és halsz nemesen,
ha saját törvényed szerint.
Richard Francis Burton
-
Légy fül, ha hallani kell; légy szem, ha látni kell; légy kéz, ha tenni kell.
-
Csendesedj el, becsüld meg a természetet, figyelj befelé, és keresd a békességet. A természet nem beszél, mégis szól hozzád.
James Norbury
-
Kelj föl, uram Isten: emeld föl kezedet! Tereád van hagyva a szegény! Te légy segítője az árváknak..., hogy ne kegyetlenkedjék többé a földből való ember!
Gárdonyi Géza