Amerre nézek, mindenünnen oly Rémes nyomor mered rám szörnyü szemmel, Hogy bûnnek tartom boldogságomat, És eltelek bánattal, gyötrelemmel!

Kapcsolódó idézetek

1. Ha rosszkedvû vagyok, a világ reszketve kénytelen a szemem közé nézni. És bizony, nem sokáig állja a tekintetemet. Vavyan Fable
2. Be szégyellem, be restellem, hogy élek, mikor maholnap mindenkim halott. Éjjel-nappal kifolyt szemmel tekint rám egy-egy szegény halálbarángatott. Jékely Zoltán
3. Amikor úgy tûnik, minden rossz, És a rosszat csak egy rosszabb válthatja fel, Amikor örömet semmi nem okoz, Mert többé az öröm sem hoz örömet, Akkor tudom, hogy elveszítettelek, talán örökre. Leiner Laura
4. A mi engem vidítana, Az élethez kedvet adna: Attól mind meg vagyok fosztva, A jó mind másnak van osztva.
5. Reménytelen, reménytelen - dobogja bennem a félelem, mert arcod, kezed, szíved nélkül, az életem a csendbe rémül. Nagy István Attila
6. A hitem, hogy lehet úgy, Hogy puszta álom az egész, Sors üvöltve kiborul, Ha szem a szembe belenéz. Ghymes
7. Amit a szerelemért teszünk, sokszor ocsmány, őrült, csupa veríték és megbánás. A szerelem megéget, megnyomorít, kifordít önmagadból. Szörnyûséges szerelem. És mindannyiunkból szörnyeteget csinál.
8. Oly elvontan létezik a lényed, Hogy míg elnézlek, s fürkészem szemed Két szememmel, képed szertefoszlik, És nem őrzök meg belőle semmit. Fernando Pessoa
9. Ami megrémít, az a zavarodottság lépései. Amit üldözök, az a bûn pillantása. Ami egyre csak bolyong, az a másik éned.
10. Az élet minden hullámverése elborít, és újabban egy kínos furdalás okoz pokoli fájdalmat: hátha megérdemlem, hátha a világ jó, s a rossz én vagyok! Ady Endre