Ugrás a tartalomra
Amíg főiskolás az ember, nincs két hasonló nap. Mindig érheti meglepetés, elmarad az óra, nem megy be rá, teremcsere, tanárhelyettesítés, vagy egy eltévedt, esetleg elkésett csoporttárs. A rengeteg szórakozás, esemény, új ismeretek, utazások, váratlan fordulatok, új ismerősök, ezek azok, amik miatt az ember szeretne örökre diák maradni.
Kapcsolódó idézetek
-
Gyerekkorában az ember minden évben más személyiség lesz. Ez általában ősszel következik be, iskolakezdéskor, amikor elfoglalja a helyét a következő osztályban, és maga mögött hagyja a nyári vakáció zûrzavarát és letargiáját. Akkor a legszembetûnőbb a változás. Később már összemosódnak a hónapok és az évek, de a változások attól még folytatódnak. A múlt hosszú ideig könnyen és látszólag automatikusan hullik le az emberről, örökre. A jelenetei nem is annyira eltûnnek, mint lényegtelenné válnak. És aztán jön egy hirtelen kanyar, és ami már rég elmúlt és lezárult, újra a felszínre tör, figyelmet követel, kezdeni kell vele valamit, bár nyilvánvaló, hogy a világon semmit nem lehet már kezdeni vele.
-
A főiskolán az a jó, hogy megválaszthatjuk magunknak a tanárokat, és - bizonyos keretek között - a tanrendünket is mi magunk állíthatjuk össze. Amikor elkezdtem, apám azt tanácsolta, hogy ha tehetem, elsősorban tanárt válasszak, ne tantárgyat. Persze tudta, hogy bizonyos tárgyak nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy megkapjuk a diplomát, de azt is, hogy egy jó tanár megfizethetetlen. Úgy inspirálja a hallgatókat, hogy közben szórakoztat is, ráadásul az ember rengeteget tanul anélkül, hogy észrevenné.
Nicholas Sparks
-
Mégis várok valamit, nem tudom, mit, talán nem is fogok rájönni, de ha az ember már ennyi percet, nyári szünetet, téli éjszakát és pénteket élt át, tudja, hogy nagy meglepetés lenne, ha egy nap, főleg egy péntek, nem tartogatna meglepetéseket és kalandokat, véletlenül teljesen átlagos nap lenne, olyan, amilyennek korábban az összes napot tartottuk.
Linn Skaber
-
Nem járok osztálytalálkozókra, de értem, hogy mások miért teszik. Miattuk úgy érezheted magad, mint már nagyon régen. Kényelmes, ismerős, kicsit olyan, mintha hazamennél. Látod, milyenek lettek az emberek, amikor már valóra váltották az álmaikat, vagy amikor elvesztették az álmaikat. Vagy talán meglátod, hogy megtalálják azt, amit mindannyiunknak meg kéne, új reményeket és álmokat.
-
Az emberek azért mennek főiskolára, hogy megtalálják önmagukat, és rájöjjenek, hogy mit akarnak kezdeni az életükkel. Mivel én már tisztában vagyok mindezzel, a fősuli amolyan visszalépés lenne.
Lindsay Lohan
-
Amikor az ember jár valakivel, akkor... vannak dolgok, amiket egyszerûen meg kell tennie. Rendben? Például azt, hogy a másik mellé ül egy iskolai kiránduláson. Ennyit igazán el lehet várni.
Jenny Han
-
Egy tanév első napja mindig furcsa egy kicsit. Akadnak ismerősök, ismeretlenek és olyanok, akikről csak álmodunk.
-
Főiskolásként az embernek az a dolga, hogy elhiggye és bízzon benne, hogy bármit elérhet, hogy megválthatja a világot.
Csányi Sándor
-
Amikor elsős voltam,
nagyon szerettem iskolába járni.
Pedig sokan ijesztgettek,
hogy majd olyan unalmas lesz,
de éppen az volt az érdekes,
hogy minden milyen unalmas.
Békés Márta
-
A meglepetések elrejtőznek, azért meglepetések. (...) A váratlan események gyakran jó történetekké alakulnak, és mindig nosztalgia lengi őket körül, mivel ugyanolyan kedvesen mesélik újra meg újra, mint a régi emlékeket... A meglepetésekkel nem ez a helyzet. (...) Egy napon berobbannak az életedbe.
Tore Renberg