Amíg időnk van, tegyük oda a vállunkat a másik ember keresztje alá, ami alatt roskadozik!

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy telik az idő, a vállunkat egyre nehezebb terhek nyomják, amíg akkorák nem lesznek, hogy mozdulni sem bírunk. Ezért van szükségünk valakire, aki nem hagyja, hogy megszakadjunk beléjük.
2. Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ady Endre
3. Amikor gyötrődünk, álljunk egy még jobban gyötrődő mellé - mert nem csak rajta segítünk, hanem magunkon is. Gyökössy Endre
4. Mások megmentésével magunkat is megmentjük.
5. Álljuk helyünket emberül - Ki kûzd megél, más elmerül. József Attila
6. Úgy viszonozhatjuk legjobban a segítséget, ha azt valaki másnak adjuk tovább. Gary Chapman
7. A teher, melyet kedveseink vállairól a mieinkre veszünk, kinccsé válik. Eötvös József
8. Magunk ejtjük csapdába magunkat, és hajlamosak vagyunk a másikat is csapdába ejteni, amikor nem vigyázunk!
9. Lánc az emberiség nyaka körül az, hogy elfogadjuk mások ítéletét.
10. A sérült emberek másokat sértegetnek.