Amíg mindenáron egy rendszeren kívül akarsz maradni, addig a rendszer ugyanúgy meghatároz. Csak van, aki belülről szolgálja a rendszert, és van, aki kívülről. Mert ugyanazon szabályok állítanak korlátot.

Kapcsolódó idézetek

1. Nem számít, hol élünk, nem számít, kik vagyunk - korlátok vesznek körül. Némelyik valódi, némelyiket csak odaképzeljük. Sokan közülünk önként elfogadják ezeket a korlátokat. Mások egyenesen kénytelenek így tenni. De olyanok is akadnak, akik úgy érzik: muszáj kitörniük, még akkor is, ha az, ami a korlátok túloldalán várja őket, egyszerre ijesztő és ismeretlen.
2. Élni annyit teszi, mint választani. De hogy jól válassz, tudnod kell, ki vagy, miért állsz ki, merre tartasz és miért akarsz oda eljutni. Kofi Annan
3. Az összetartozás azt jelenti, hogy ott vagy, ahol lenni szeretnél, és a többiek is szeretnék, hogy ott legyél. A beilleszkedés az, amikor ott vagy, ahol lenni szeretnél, de a többieket ez nem érdekli. Az összetartozásban azért fogadnak el, mert olyan vagy, amilyen. Ha beilleszkedsz, akkor azért, mert olyan vagy, mint a többiek közül bárki más. Ha önmagam tudom adni, akkor összetartozunk. Ha olyannak kell lennem, mint te, akkor beilleszkedem. Brené Brown
4. Adva van az ember belső világa, a maga erkölcsével, értékeivel, fogalmaival: egyetlen, senki máséval sem azonosítható, külön világ. Abból érkeznek a sugallatok, hogy mi a jó és mi a rossz; adott körülmények közt hogyan kell cselekedni. Adva van másrészt a fegyelem világa, az előírásoké, parancsoké, magyarán: a szolgálati szabályzaté, amely egységesen és kötelezően írja elő ugyanezt - tudniillik hogy mi a jó és mi a rossz, adott feltételek közt hogyan kell cselekedni. A katonaság éppen az az intézmény, amely megtanít különbséget tenni a személyiség belső autonómiája és az esküvel vállalt külső játékszabályok között. Hiába érkezik belülről félreérthetetlen, biztos sugallat, hogy itt vagy ott, ekkor vagy akkor mi a teendő, a katona mégis azonnal és reflexszerûen az előírások szerint cselekszik. Tulajdonképpen sajnálni lehetne ezért, hiszen külső és belső indítéka a legritkább esetben fedi egymást: a katona sohasem engedelmeskedhetik mivolta parancsszavának, örökös tudathasadásban él, létformája a meghasonlottság. Székely János
5. Amikor kívül állsz valamin, és a része akarsz lenni, van egy hallgatólagos egyezség, hogy mindennek, ami belül van, több értéke van.
6. Ugyan ki dönti el, hol a határa annak, ami még ésszel felérhető? Én döntök saját korlátaim felől? Bizony! És ha nem eszkábálok korlátokat? Akkor szabad maradok. Vavyan Fable
7. Határokra szükséged van (...), de falakra nem. A falak elválasztanak, a határok pedig megbecsülnek. William Paul Young
8. A játszma szabadságokból, korlátokból és célokból áll. Játszmák csak akkor fordulnak elő, amikor "egy szándék szembenállása egy szándékkal", "egy cél szembenállása egy céllal" van. Lafayette Ron Hubbard
9. Annak, hogy az légy, aki vagy, az az ára, hogy valószínûleg nem fogsz tudni megfelelni mindenki elvárásainak, így aztán elkerülhetetlen külső konfliktusokba kerülsz majd... Annak az ára azonban, ha nem vagy az, aki, mert folyton megpróbálsz megfelelni a körülötted lévőknek, az, hogy értékes belső részed elhal; ez esetben belső konfliktusokkal kell majd foglalkoznod. Mark Nepo
10. Ha az ember eldönt valamit, akkor már többnyire a döntés mellett marad. Elfogy az ereje egy döntéssel, nem tudja már megmásítani, habár belül sose olyan végleges az a döntés, mint amilyennek kívülről látszik. Bor Ambrus