Amikor 16 éves voltam, apám azt mondta: bármit kezdhetsz az életeddel, csak keményen kell dolgoznod érte. Ekkor döntöttem el, hogy ha meghalok, az életemről akarok emléket hagyni magam mögött, és nem a megkeresett pénzről.

Kapcsolódó idézetek

1. Életemben a legjobb tanácsot apám adta. Azt mondta: "Csinálhatsz bármit, csak 65 évesen ne úgy ébredj fel, hogy azon gondolkodsz, mit kellett volna kezdened az életeddel". George Clooney
2. Kamaszkoromban költő akartam lenni, az anyám azonban közölte velem tizennégy éves koromban, hogy az igazi tehetség ilyenkorra már kitör, rajtam pedig nem látszik. Kitörölhetetlen emlék. Mit csinált ezzel szemben apám? Darabonként megdicsérte a verseimet? Szó sincs róla. Vett nekem egy stilisztikát, és beleírta kézzel: "Tamáskám, én azt kívánom neked, hogy ne legyél költő, mert az egy nagyon nehéz életsors. De ha mégis verseket szeretnél írni, akkor forgasd ezt haszonnal." Vekerdy Tamás
3. Anyám volt a mentorom. (...) Azt mondta, "bármit megtehetsz, ha igazán elhatározod magad! Ha lusta vagy, akkor elbuksz. De ha tényleg elhatározod és megküzdesz érte, akkor bármit elérhetsz." Meryl Streep
4. Amikor fiatal voltam, azt hittem, a pénz a legfontosabb dolog az életben; most, hogy öreg vagyok, már tudom, hogy az. Oscar Wilde
5. Mióta az eszemet tudom, mindig jobb akartam lenni, mindig sikeresebb akartam lenni, pénzt akartam keresni. Az a srác a lakótelepről, aki viszi valamire. Akire büszke az apukája. Rengeteget dolgoztam, sokat kockáztattam, sokszor elbuktam, sok mindenbe belevágtam. De végül sikerült megvalósítani a gyerekkori álmomat - a lehető legjobb önmagammá váltam. Moldován András
6. Nem mindig jártam sikerrel, és nem is voltam mindenben a legtehetségesebb, de mindenbe hatalmas lelkesedéssel vetettem bele magam, ami rengeteget számít. Apám mindig azt mondta nekem, hogy legyek mindenkinél lelkesebb, és akkor boldogulni fogok. Bear Grylls
7. Mindenkinek van legalább egy olyan dolog, amit ha csak egy kicsit is, de szeret csinálni. Szerintem ebből kell kiindulni. (...) Azt gondolom, hogy az a legjobb, ha az ember azt csinálja egy életen keresztül, amit szeret. Bármiből meg lehet élni, ha az illető profin csinálja, csak akarni kell.
8. Lehet, hogy sokkal nehezebb, és lehet, hogy nagyon sok bántáson fogsz keresztülmenni, meg fájdalmas pillanatod lesz azért, mert fel mered vállalni magad. (...) Akármennyire is nehéz, inkább egy harcokkal teli életre szeretnék visszagondolni nyolcvanévesen, ahol önmagam voltam, mintsem egy olyan gondolatra, hogy "mi lett volna, ha?", hogy besimultam ebbe a társadalmi elvárásokkal teli világba, de mi lett volna, ha esetleg megpróbálom, és esélyt adok annak, hogy fel merem vállalni magam, és bízom az önkifejezésben, és hiszem, hogy megtalálom azt a közeget és azt a helyet az életemben, ami nekem lett szánva.
9. Az élet tele van furcsa kihívásokkal - rossz és jó dolgokkal egyaránt. Ahogy azonban idősebb lettem, rájöttem, hogy csak meg kell találni a módját, hogy az ember élje az életét, mintha mi sem történt volna, és azt tegye, amit tenni akar, bármibe kerüljön is. Dynamo
10. Nem félek a haláltól. A szenvedéstől félek. Az öregkortól, még ha most kevésbé is, látva apám derûs és szép öregkorát. Félek a gyöngeségtől, a szeretethiánytól. A halál azonban nem riaszt. Gyerekként sem féltem tőle, akkor talán csak azért nem, mert még távolinak tûnt. De most, hatvanévesen sem jött meg a félelem. Szeretem az életet, de az élet egyszersmind erőfeszítés, szenvedés, fájdalom. A halálra megérdemelt pihenésként gondolok. Carlo Rovelli