Ugrás a tartalomra
Amikor azt hangoztatja valaki, hogy a költészet fényûzés, valamiféle szabadon választható extra, csak a tanult középosztály kedvtelése vagy lényegtelen adalék, iskolában nem is kell tanítani, ha tehát hasonló szamárságokat hallok a versek, a költészet szerepéről az életünkben, akkor mindig gyanús, hogy az illetőnek túl simán ment minden. A küzdelmes élet küzdelmes szavakat kíván - költészetet.
Kapcsolódó idézetek
-
A költészet a közember számára a szeme sarkából megpillantott egyszarvú - a megfoghatatlan váratlan villanása. Egy mûszaki ember számára csak a pragmatikus megoldások elméssége jelenti a költészetet. A funkció elsőbbsége a formával szemben. Ez nem optimizmus vagy pesszimizmus - a félig tele vagy félig üres pohár - kérdése. Egy mûszaki számára a pohár egyszerûen túl nagy.
Noah Hawley
-
Egyszer egy gimnáziumban járva azt találtam mondani, a költészet éppolyan mesterség, mint a vízvezeték-szerelés. Egy széplelkû lányka ezen rettentően kiakadt, mert verset írni igenis küldetés, szárnyalás, átlényegülés. Igaza van. De akkor egy finom étel is költemény. Egy szép balettmozdulat is katedrális. Láttam szakiskolás, nagyon hátrányos helyzetbe született szavalót, aki jobban életre keltett egy verset, mint ahogy egy unott, profi színész tette volna. Mert átizzott rajta a szöveg, látszott, hogy belülről éli meg, és nem csak felpróbálja, mint egy ruhát. Másfelől nincs igaza a lánglelkû lánykának. Hiszen ihlet nélkül semmit se lehet csinálni. Láttatok már ihlet nélküli vízvezeték-szerelőt? Mert én igen. Negyvenezer a kiszállás, de nem tudja megcsinálni, mert nem fér hozzá, és ez az alkatrész most amúgy sem rendelhető. Hát neki most nem volt ihlete. Szóval igenis, az írásnak van tanulható, szakmai része. És igen, az írás nem csak a tanulható részből áll. Ám ha nem tanulunk, sosem jutunk el odáig, ahol az a bizonyos "több" kezdődik.
Lackfi János
-
Az írásnak, az írástudóknak nagy felelőssége van, társadalmi felelőssége: minden, amivel az ember találkozik, a költészet témája. Márpedig életünk nagyobb részét a társadalmi, politikai gondok teszik ki, és ha valaki ezek kifejezéséről lemond és csak öntörvényû szómûvészetnek gondolja a költészetet, az nagyon téved és nagyon megcsonkítja a saját életét és a saját mûvészetét is.
Kiss Benedek
-
A költészet az egyetlen emberek által gyakorolt mesterség, amit nem kell és nem lehet sem tanulni, sem megtanulni. Nincs és sosem volt iskolája (legfeljebb a "történetírás", az "irodalomtörténet" kreált számára utólagos "iskolákat"). Ez a tanulatlanság és tanulhatatlanság lehet az emblémája. És ez az, ami (ily módon mûveletlen) mûvelőit - mindenféle távoltartások ellenére - összetartja. Valamint az, hogy mindenütt a világon (a mi általunk ismert világon) mindenütt létezik térben és időben, mindenkor és mindenütt. Valamint az, hogy nem csak tanultsága nincs, hanem eszközei sincsenek. Pontosítva: nem lehet tudni, miképp és hogyan keletkezik.
Somlyó György
-
Minden élet két alapvető elemből áll, célból és költészetből. Azáltal, hogy önmagunk vagyunk, teljesítjük az első kritériumot... De még a legalantasabb életben is akad költészet, és ha feltáratlanul hagyjuk, beteljesítetlenül maradunk. Az élelem nélküli, menedék nélküli, szeretet nélküli élet, az esőben élt - mindez semmi a költészet nélküli élet mellett.
Peter Soyer Beagle
-
Nem szabad minden dolgot a költészet prizmáján át nézni. A költészet ama szellemes üveglencsék közül való, amelyek megnagyítják a tárgyak képét.
Victor Hugo
-
Azt mondják, a szerelem költővé tesz. Gyakran. A barátság az életet teszi költőivé és költészetté. A szerelemből a költészet hamar kivész, mert a szerelemnek minden csak eszköz, hogy a világegyetem két legnagyobb ellentétét, a férfit és a nőt egybeolvassza. A barátság maga ez a poétikus kapcsolat. És a verseket nem írjuk, hanem éljük.
Hamvas Béla
-
Költőnek készülni tanintézetben - egyszerûen nevetséges. Minden ember köteles tanulni és megkezdeni az életet valami egyszerû szakmával, de ha a természet költői hajlammal áldott meg, akkor ez a hajlam önállóan is tehetséggé fejlődik és csak ezután, sőt csakis ezután lehet valaki hivatásos költővé.
Alekszandr Fagyejev
-
A költészet (...) egyfajta megfellebbezhetetlen bizonyosság. Miért elégednénk meg kevesebbel? Ha a költészet kevesebbre törekszik, akkor mindig alul marad, veszíteni fog.
-
Az élet nem arról szól, hogy milyen gyorsan futsz, vagy milyen kecsesen. (...) Az élet kiképzőtábor, ahol ki kell tartanunk minden nehézség és gond ellenére.