Amikor beengedünk valakit a saját kis világunkba, az a legnagyobb megtiszteltetés és szeretet kifejezése. Hiszen ilyenkor lelkünk legmélyére láthatnak le.

Kapcsolódó idézetek

1. Minél többet engedünk be magunkba a világból, annál többet kapunk belőle vissza: legyen az akár szeretet, akár gyûlölet. Paulo Coelho
2. A szeretetben hatalmas lehetőség rejlik, hogy akár a legfájdalmasabb sebeket is begyógyítsa, amelyeket az élet néha ránk mér. A szeretet a tágabb világhoz való kapcsolódásunk érzését is erősíti.
3. Ha egyszer feltárjuk magunkat valaki előtt, az csak olyan lehet, akiben teljes mértékben megbízunk, akit nagyon közel érzünk magunkhoz. Önmagunk megnyitása az egyik legfontosabb lépés a lelki élet rendezése felé. Tendzin Gjaco
4. Ha szeretünk valakit, mindig ott van bennünk, és a legsötétebb pillanatokban is rátalálhatunk a világosságára. Minél mélyebb a szeretet, annál fényesebben ragyog.
5. Maga a szeretet nem egyéb, mint hogy valakit mélyen érzünk, mélyen belelátunk a szemei mögé, a lelkébe, és bármilyen külső mögött felismerjük, hogy "Õ az!". Érezzük a gondolatait, és gondoljuk az érzéseit. Müller Péter
6. Nincs nagyobb boldogság, mint ha szeretnek bennünket embertársaink és úgy találjuk: jelenlétünk hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat. Charlotte Bronte
7. Amikor azt mondjuk, hogy szerelmesek vagyunk valakibe, akkor a szeretett személy jelenlétében megéljük saját legbelső lényünket. Ezt megélve beleszeretünk ebbe az élménybe, mert ez a szeretet élménye. Más szóval, a szerelembe - pontosabban annak élményébe - vagyunk szerelmesek. Darnel Christian
8. Megérezzük, ha valaki szeret bennünket. Az érzés mindenen áthatol, és bejárja a végtelenséget. Honoré de Balzac
9. Ha valakit meghívunk magunkhoz, akkor tulajdonképpen boldogságáról gondoskodunk addig, míg falaink között időzik. Jean Anthelme Brillat-Savarin
10. Jó beszélgetni! Csevegni, jókedvûen, mélyen, őszintén, hogy kibukjon belőlünk végre az, amiről magunk se tudtuk, hogy bennünk van!... Akkor jövünk rá, amikor kimondjuk! (...) Életünk legnagyobb pillanata, amikor megnyílunk egymás számára. Müller Péter