Amikor hívogatjuk a gondolatokat, menekülnek előlünk; amikor el akarjuk hessegetni őket, megszállnak minket, és éjnek idején, akaratunk ellenére is nyitva tartják szemünket.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha elszaladunk a támadónktól, az üldözni fog minket; de ha szembefordulunk vele és a gyenge pontján ütjük meg jó erősen, akkor meggondolja, hogy utánunk jöjjön-e.
2. Némelyek azt mondják, hogy a gonosz gondolatok akaratlanul támadnak bennünk. Ez lehet, de az a kérdés, hogy vajon gyûlöljük-e őket? Nem tilthatjuk meg a rablóknak, hogy ne nézzenek be az ablakunkon, de ha ajtót nyitunk nekik és örömmel üdvözöljük őket, akkor hasonlóak vagyunk hozzájuk. Nem tilthatjuk meg a madaraknak, hogy a fejünk felett elrepüljenek, de azt nem kell megengednünk, hogy a fészküket a hajunk közé rakják. Ha a hiú gondolatok kopogtatnak, ne nyissunk nekik ajtót! Ha gonosz gondolatok támadnak bennünk, ne engedjük meg, hogy azok uralkodjanak felettünk. Ha valaki ide-oda forgat egy falatot a szájában, azért teszi, mert ízlik neki. Az az illető, aki gonosz gondolatokkal foglalkozik, szereti e gondolatokat s hajlandó tettekké változtatni őket. Gondolj az ördögre és megjelenik előtted. Ha a bûn körül forognak a gondolataid, nemsokára a kezed is azt teszi. Charles Haddon Spurgeon
3. Ami gondolatot az ember el akar kergetni, az a legnagyobb makacssággal csak azért is folyvást visszatér és mentül jobban félünk tőle, annál kevésbé ereszt bennünket szabadon.
4. Minél jobban menekülünk valami elől, annál félelmetesebbnek tûnik, de ha közel engedjük magunkhoz, porszemmé zsugorodik.
5. Életünkben elérkeznek azok a pillanatok, amikor nyitottak vagyunk új információkra. Egészen addig, valami majd kiszúrja a szemünket, de mi mégsem vesszük észre. Andrew Matthews
6. A vágyak és a ragaszkodás előre húznak. A félelmek, ellenállás és elkerülés pedig visszahúznak. Dan Millman
7. A világ igen rejtélyes. Néha meglátjuk a titkot, de félelmünkben visszavonulunk előle, néha pedig elfogadjuk. Dean Ray Koontz
8. Ahogy viselkedik az éjjeli madarak szeme a napfénnyel szemben, úgy viselkedik a mi lelkünkben az értelem mindazokkal szemben, amik a természetüknél fogva a legszembetûnőbbek. Arisztotelész
9. Ha nem bírjuk levenni a szemünket valamiről, az olyan érzés, mintha irányítanának, nekünk pedig engedelmeskednünk kellene; már-már megalázó. Javier Marías
10. Ha megváltoznak az emlékeink, mi is velük változunk. Tulajdonképpen ezért a reményért érdemes hazudni magunknak. (...) S mikor már azt hisszük, megmenekültünk, még mindig velünk fut a tudattalanunk, az a lelki részünk, ami mindent megőriz, amitől szabadulni szeretnénk. Popper Péter