Amikor valóban megbocsátunk valakinek: elfelejtjük, amit ellenünk elkövetett.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha megbocsátunk annak, aki valami rosszat követett el ellenünk, azzal megkíméljük magunkat a keserûség és a sértett büszkeség lehangoló rombolásától.
2. Amikor megbocsátunk valakinek, nem felejtjük el a fájdalmat kiváltó eseményt.
3. Miközben megbocsátunk valakinek, fokozatosan feldereng előttünk egy mélyebb igazság, amelyet gyûlöletünk addig elfedett előlünk, s amelyet csak akkor láthatunk meg, amikor külön tudjuk választani az illető személyét a tetteitől.
4. Akit nem ismerünk, annak mindent megbocsájtunk, akit szeretünk, annak igazán: semmit.
5. Elfelejtjük bûnünket, ha meggyóntuk valakinek, ám az illető általában nem felejti el. Friedrich Nietzsche
6. Megbocsátani annyi, mint már nem gyûlölni, lemondani a bosszúról. André Comte-Sponville
7. A megbocsátás annyit tesz, hogy szelíden elfordulunk attól a képtől, amelyet testi szemünk közvetít, és a másik ember egója mögött megkeressük az igazságot.
8. A megbocsátás által nyerjük vissza azt, amit elvettek tőlünk, és állítjuk helyre az elveszített szeretetet.
9. A felejtés megbocsátás. Meg Mason
10. A megbocsátás könnyûvé és szabaddá tesz. Louise L. Hay