Annyi minden zaklatott fel olyan mélyen ez alatt a rövid idő alatt, hogy azt sem tudtam, hol kezdjem a felzaklatódást.

Kapcsolódó idézetek

1. Olyan lassan jött rám ez a szerelem, hogy azt sem tudom, mikor kezdődött. Jane Austen
2. Magam sem értettem, miért csináltam ezt. Nem tudtam eldönteni, hogy azért beszéltem így, hogy még jobban magamhoz láncoljam, vagy azért, hogy szabadon engedjem. Paulo Coelho
3. Úgy éreztem, mintha egy óriási szakadék szélén álltam volna, és nem volt senki, aki visszahúzzon. Senki, akit érdekeltem volna, vagy aki egyáltalán észrevett.
4. Nem tudom megvonni a határt, hol végződöm én, és hol kezdődik a figyelmem, melynek egyszerre vagyok alanya és tárgya. Pilinszky János
5. Ki nem állhatom a felfordulást - épp ezért fel nem foghatom, miért csöppenek bele minduntalan. Tóth Gábor Ákos
6. Úgy érzem, már nem is tudom, ki vagyok. Minden olyan gyorsan változik, hogy nincs egy biztonságos pont, ahol megvethetném a lábam... Kétségbeesetten próbálok a szálakba kapaszkodni, amelyek összetartják az életem, de állandóan kicsúsznak a kezemből. Érzem, hogy őrülten csüngök rajtuk, de minden szétesik körülöttem, és én nem tudom egybefogni. Egyszerûen nem ismerek magamra, és nem értem, hogy jutottam idáig.
7. Az általam nem ismert és rólam nem tudó terek végtelenségében elmerülve megrémülök. Blaise Pascal
8. Minél több pofont kaptam, annál jobban megmakacsoltam magam. Anthony Hopkins
9. Nem tudtam magamnak megbocsátani, hogy olyan keveset kérdeztem tőle, hogy olyan keveset tudok róla, hogy hagytam elmenni magam mellett. Milan Kundera
10. Képtelenség, hogy minden egyes percet az első másodperctől a hatvanadikig végigérzek, és mindegyikbe beleférnek ugyanazok a fájdalmak. Hol van, mér nem hív, hívhatna, üzenhetne, megpróbálja, nem tudja, nem akarja, megkönnyebbült, vissza se jön. Sándor Erzsi