Anyád méhébe vissza nem gurulhatsz csak a föld méhébe hullhatsz a vakszerencsénél is síkosabb gödörbe pörögve örökre.

Kapcsolódó idézetek

1. A régi vágányra semmi sem tér vissza - ami egyszer kizökkent róla! Másikra juthat! Legtöbbször holt vágányra. Gyakran olyanra is, amely még messzebb visz az egyenes úttól.
2. Csontvázból lettél földdé fekhetsz anyám örökké méhed a hajdan áldott többé nem hajt virágot Kormos István
3. Ki tudja, hány évtizedre Bedobnak a véletlenbe, Hol szakadék fölött szépen Egyensúlyozhatsz kötélen. (...) Átvertek az anyaméhben, Ez a pokol, nem az Éden. Irgalom nincs, vagy csak annyi, Ha mégsem kell megfoganni. Kiss Judit Ágnes
4. A puszta töprengés kárhozatba visz. A pokol mélységes mély fenekére, ahol nincs egy szemernyi fény, egy csöpp enyhet adó víz, amely megváltana a szenvedéstől. Murakami Haruki
5. Képtelenség előrehaladni, ha azt nézed, mi van mögötted. Így csakis az árokban végezheted!
6. Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. (...) És ha a mostoha végzet ûz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy. Janus Pannonius
7. A jövőnek élek. Még akkor is, ha látom, hogy csak egy hosszú, vaksötét alagúton jutok el hozzá. Valahonnan valahová tart az életem. (...) Jövőtlen ember nemigen tudja élvezni a jelenét. Müller Péter
8. Valakinek a Pokol jut, valakinek a Mennyek, de úgy tûnik, az, hogy végül hová kerülsz, csak a véletlen mûve.
9. Ha a múlton rágódsz, akkor nem tudsz továbblépni, ha pedig túl sokáig tervezed a jövőt, akkor vagy visszacsúszol, vagy örökre ott maradsz, ahol voltál.
10. A múlt egy tátongó lyuk. Megpróbálhatsz elfutni előle, de minél inkább futsz, annál mélyebbé lesz mögötted, a sarkadban lohol. Az egyetlen esélyed, ha megfordulsz és szembenézel vele. De ez olyan, mint ha a szerelmed sírjába bámulnál vagy egy pisztoly száját csókolnád, amíg a golyó sötét fészkében húzódik, készen, hogy végezzen veled.