Apránként pusztul el a világ, minden darabkája külön-külön, a maga rendszertelen tempója szerint, minden remeg, minden morzsolódik már jó előre, a fenyegető pusztulástól való rettegés maga is pusztító erő, és minden apró romlásnak megvannak a maga következményei.

Kapcsolódó idézetek

1. Akármi is történt a világgal, fokozatosan jött. Már elfelejtettem, pontosan milyen volt, de halvány (...) emlékeim vannak róla. A parázsló rettegés, ami sosem lángolt fel igazán, csak mikor már nem maradt szinte semmi, amit elégethetett volna. Minden újabb lépés meglepett minket. Aztán egy nap arra ébredtünk, hogy eltûnt minden.
2. Mindennek vége van egyszer. Mindnyájan menet közben élünk. A körülöttünk lévő tárgyak a mi mozgásunkhoz képest egyszer csak elmaradnak. Ezen nem lehet segíteni. Ha valaminek itt az ideje, hát elvész. Csak addig van jelen, míg el nem jön megszûnésének órája. Murakami Haruki
3. Minden elhalványul, minden, a test, a kő, még maguk a csillagok is. Az idő mindent elragad. Ez a világ rendje. A múlt távolodik, az emlékek fakulnak, és így maga a szellem is. Az időnek nem állhat ellen még a lélek sem.
4. A világ mindig a pusztulás küszöbén áll. És valahogy mindig megússzuk. Talán mindig mindenki megússza. Harlan Coben
5. Válságok jönnek, néha a természet felől nagy hirtelenséggel, főleg pedig korábbi emberi döntések (meg azok halogatásai) nyomán. A világ meg olyan lesz, amilyen. Bod Péter Ákos
6. Az egész világ el van rontva, hiszen a múltban és a jövőben él. Egyfelől reménykedünk, hogy majd jobb lesz, másrészt öklendezzük, szenvedjük a múltat. Lázár Kati
7. Az ember könnyen megfeledkezik róla, hogy fiatalon mindent másképp lát, minden sokkal szebbnek tûnik. (...) A romlás hirtelen következik be, a világ egyik napról a másikra hullik darabokra. Per Petterson
8. Ha az embert nem ölik meg idejekorán, előbb-utóbb elveszít csaknem mindent. Először elveszíti a hiúságát, aztán élő és holt halottai támadnak, aztán lemond a reményről, hogy valaha rendbe jöhet bármi, lába alatt szünet nélkül reng a föld, minden pillanata hajszálon függ. Spiró György
9. A természet rendje, hogy előbb-utóbb minden elpusztul. Maja Lunde
10. Minden kétszer annyi időbe telik. Az idő viszont rohan. Minden pillanatban más a világ.