Ugrás a tartalomra
Az alkotás a legjellemzőbb ponton magányos tevékenység, de e pont előtt és után szükség van egy empatikus kontrollra, a szerkesztő, a kritikus, az irodalmár-kalauz közremûködésére.
Kapcsolódó idézetek
-
Az írás magányos foglalkozás. Nagyon fontos, ha van valaki, aki hisz az emberben. Nem kell szónokolnia róla: rendszerint az is elég, ha hisz.
Stephen King
-
Az írás magányos tevékenység. Az a gyönyörûség szüli, hogy az ember végre beszélhet.
Müller Péter
-
Hiszek benne, hogy az önálló munka is legfőképpen egy jó csapatban teljesedhet ki, tehát elengedhetetlen egy kellően biztató, egymást támogató és mégis ösztönzően kritikus, ugyanakkor előremutató és kreatív közeg.
-
Az íráshoz szerintem empátia szükséges, humor és egy kevés távolságtartás, s persze nagyon fontos a kíváncsiság is.
Ámosz Oz
-
Az alkotói munka (ha valóban önálló alkotásról és nem valamiféle utánérzésről vagy szolgai másolatról van szó) mindig azt jelenti, hogy az ember magából merít, magából ad valamit; saját élményeit, gondolatait, érzelmeit fogalmazza meg, létrehozva egy mûvet, amely aztán önálló életre kel, sikert vagy kudarcot hozva alkotójának. Aki valódi elhivatottságot érez a mûvészi alkotáshoz, annak nyitott szemmel kell járnia a világban, átérezve a többi ember életének gondját-baját, felismerve a dolgok közötti összefüggéseket, keresve a megoldásokat, amelyek a haladást szolgálják.
Szörényi Levente
-
Az írás magányos tevékenység. Sosem tudhatod, hogy amit alkotsz, értékes-e egyáltalán, és az első apró jelre, hogy lépéshátrányba kerültél az irodalom dzsungelében, máris száguldasz a kétségbeesés bugyrai felé. "Csak a saját szövegedre figyelj", tanácsolja mindenki. Ami rohadt nehéz, amikor mindenki más az arcodba nyomja a magáét.
R. F. Kuang
-
Ha az ember egyedül csinál valamit, akkor az a hosszú évek során (...) nagyon rutinszerûvé válik. Az új gondolatok mindig jók bármilyen alkotótevékenységben, egy társas alkotás során pedig sokszor a többiektől érkeznek ezek.
-
Az író a szövegében legyen jelen, ez a legfontosabb. Ha jelen van, a színész kitalálja mindazt, amit még el akar mondani neki az író utólag.
-
Fontos és szükséges volna, hogy munkánk befejeztekor őszinte barát álljon mellettünk, aki mûvünket helyesen felfogja s aztán elmondja véleményét: ilyennek kell lennie, amolyanná kell átalakítani. Mivelhogy azonban ennyire beható barátot hiába keresünk, mert minden barátunk szubjektív, tehát önbírálatot kell gyakorolnunk a magunk munkáján s nagy-komolyan arra kell törekednünk, hogy szinte idegen szemmel nézzük meg alkotásunkat. Pontosan latra kell vetnünk, vajon azt más épp oly világosnak tartja s tarthatja-e, mint mi.
Moritz von Schwind
-
Az írás nagyon is érzelmes munka (...). De ez az érzelmesség elengedhetetlen, hogy megragadjuk az olvasó figyelmét.
Sara Crowe