Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni.

Kapcsolódó idézetek

1. Vannak olyan dolgok, melyek se nem jók, se nem rosszak. Az az általános emberi vágy, hogy a világot két kategóriára osszuk fel, teljes mértékben érthető. Sokkal könnyebb döntéseket hozni, ha minden vagy fehér, vagy fekete. Csakhogy a világ ennek ellenére frusztráló, de színpompás marad. Mindent két kategóriába gyömöszölni lehangoló és hiábavaló igyekezetnek bizonyulhat.
2. Az állatvilágban azok a példányok, amelyek gyengébbek a többinél, elpusztulnak, de az emberiség már évmilliók óta másként él. Nemcsak az intelligencia különbözteti meg az embert az állattól, hanem az erkölcs és annak képessége is, hogy különbséget tud tenni jó és rossz között. Jan Guillou
3. A természetben élő teremtmények egyik fele öl a túlélésért, a másik pedig megpróbálja elkerülni, hogy megöljék. Ha a természet szépsége elvakítja, akkor nem látja meg a kegyetlen arcát.
4. Ahogy egyikünk sem "csak egy ember", hanem összetett egyén, akinek a teste csak egy eszköz, amin keresztül megtapasztalhatja az életet, ugyanez igaz az állatokra is. Lehet, hogy másként néznek ki, másként "beszélnek", másként viselkednek, de a lényeg ugyanaz, főleg abban a tekintetben, ami erkölcsileg számít. Élnek, tudatosak, éreznek, szenvedni tudnak, családjuk és barátaik vannak, biztonságot és kényelmet keresnek.
5. Az, hogy az állatvilág részei vagyunk, sok ember számára kellemetlen információ. Én azt gondolom, hogy az állatvilág a maga módján legalább olyan jó, mint az emberi világ. Az állatok funkcionálisan tökéletesen megfelelnek a saját környezetüknek, beleértve a társas környezetüket. Egy kutyafalkában a társas lét nagyon gazdag, és érzelmileg is komplex világot jelent, ami semmivel sem alább való az ember világánál.
6. Minden állat megnyomorít vagy megöl más élőlényeket. Még a legorganikusabb kertész sem tud úgy tevékenykedni, hogy ne sértené más életformák érdekeit, hiszen élőhelyektől fosztja meg a vadon élő állatokat, rovarokat öl természetes peszticidekkel, és növényeket áldoz fel az emberi fogyasztás céljából. A természet szövetének részeiként érdekeinket folyamatosan összevetjük más élőlényekével, és általában a saját érdekeinknek kedvezünk. Frans de Waal
7. Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.
8. Az ember kategorizálhatja a növényeket vagy az állatokat, de az embereket nem. Mert ez a kategorizálás velünk nem mûködik.
9. A biológiában semmi nem kristálytiszta, minden túlságosan összetett, felfoghatatlannak tûnő, és amikor az ember már-már azt hiszi, hogy valamit végre megértett, elég lehántania egy újabb réteget, hogy újabb problémákkal szembesüljön. A természet beláthatatlan; a természet természetfölötti.
10. Kétféle típusát ismertem meg az értelmes fajoknak. Az egyikbe azok tartoznak, akik nem törődnek semmivel, a másikba azok, akik értelmet keresnek életüknek. Az előbbiek élnek bele a nagyvilágba, az utóbbiak célt tûznek ki maguk elé. Az utóbbiak küldetése: a szolgálat. A cselekedetek értelmüket veszítik, ha rendeltetésük kimerül pusztán az önös vágyak kielégítésében. Dörnyei Kálmán