Ugrás a tartalomra
Minden állat megnyomorít vagy megöl más élőlényeket. Még a legorganikusabb kertész sem tud úgy tevékenykedni, hogy ne sértené más életformák érdekeit, hiszen élőhelyektől fosztja meg a vadon élő állatokat, rovarokat öl természetes peszticidekkel, és növényeket áldoz fel az emberi fogyasztás céljából. A természet szövetének részeiként érdekeinket folyamatosan összevetjük más élőlényekével, és általában a saját érdekeinknek kedvezünk.
Kapcsolódó idézetek
-
Minden élőlény gyilkol valamilyen formában. Csak nézd meg az erdőt: az egyes fajok megölnek más fajokat. A mi fajunk minden más fajt megöl, beleértve az erdőt is, csak mi iparnak, nem pedig gyilkosságnak hívjuk.
-
Az állatvilág felosztása hasznos és kártékony lényekre azt sugallja, hogy léteznek ilyen fekete-fehér kategóriák a környezetben. A természet persze nem így mûködik, mert a többi teremtménynek édes mindegy, milyen céljai vannak az embernek. Hogy milyen keveset értünk az élővilág mûködéséből, az mindig akkor válik világossá, amikor tevőlegesen megpróbálunk beavatkozni.
Peter Wohlleben
-
A természetes kiválasztódás elve a faj túlélését, illetve általában az életfolyamat fenntartását szolgálja, és nem az egységes jólétét. Az életnek ez a megállíthatatlan ereje vakon tör előre, és kíméletlenül kihasználja, majd elpusztítja az élőlényeket, az amőbáktól kezdve az emberi lényekig.
Hankiss Elemér
-
Azért aggódunk a természetért, mert saját civilizációnkat féltjük, vagy azért, mert tisztában vagyunk vele, hogy társadalmunknak köszönhetően milyen mértékben károsítottuk meg a természetet? Hiszen nem mindegy, hogy a ránk bízott kertnek miként kívánunk kertészei lenni: saját érdekeinket továbbra is előtérbe helyezzük vele szemben, vagy egyenrangú, életadó társunknak tekintjük.
-
Erősebb az indulat bennem, ha állatokat bántanak. Mert arra gondolok, hogy egy embernek még egy kiszolgáltatott helyzetben is marad talán valamennyi döntési lehetősége - persze csak ha nem olyan szélsőséges a helyzet, mint amikor mondjuk lebombáznak egy egész falut. De az állat- és növényvilágnak semmi esélye velünk szemben, totálisan kiszolgáltatottak nekünk, amikor letaroljuk, megöljük, kiirtjuk őket.
Udvaros Dorottya
-
A természet egyetlen növénnyel sem kivételez, egyiknek sem jár becézgetés. kényeztetés. Amelyiknek nem tetszenek a körülmények, az víz- vagy tápanyaghiányban fog szenvedni, betegeskedik, végső soron pedig valószínûleg elpusztul és az enyészeté lesz - bármiféle érzelgősség nélkül.
-
Az emberek új fegyvereket fejlesztettek ki és egyre újabb módokat találtak ki arra, hogy ártsanak egymásnak. De nemcsak egymásnak ártanak. Manapság sokkal több szenvedést okozunk az összes többi lénynek e világban. Mindennek ártunk: a levegőnek, a víznek, a fûnek és a fának is. Egész erdőségeket vágunk ki és mind több zöld övezetet tüntetünk el. Szennyezzük a vizeket, a légkört a talajt. Az emberek folyton azt mondják, hogy szabadságot akarnak, de a valóságban ők az első számú diktátorok a földön.
-
Ezt herdáljuk. A fákat, a vizeket, az állatokat. Akiktől mindig csak kapunk. S akiket a végsőkig kizsigerelünk.
Schäffer Erzsébet
-
Az állatok félnek. Éreznek. Tudnak örülni és végtelen bánatot átélni. Legbelül ugyanaz az ősi szándék vezérli őket, mint minden embert: túlélni! Az összes élőlényt ez hajtja, még a növényeket is.
Téti István
-
Az emberekhez hasonlóan az állatoknak is vannak a létfenntartással kapcsolatos érdekeik, amelyeket sosem (vagy legfeljebb kivételesen) szabad megsérteni, még akkor sem, ha az emberi társadalom számára az hasznosabb lenne. Például az állatoknak joguk van a szabadságra, ezért nem szabad őket számukra ártalmas módon korlátok közé szorítani, még ha az sok előnnyel és költségcsökkenéssel járna is.