Az álom ilyen olykor, ilyen gyilkos, ilyen reménytelen, ilyen riasztó, hogy nyöszörögni kell tőle és sikoltani, míg fel nem rázzák az embert.

Kapcsolódó idézetek

1. A hosszú álom sokszor ugyanolyan fárasztó, mint a hosszú ébrenlét.
2. Ez az oka, amiért az álmok olyan veszélyesek: úgy terjednek, mint a tûz, és néha tökéletesen elpusztítanak bennünket.
3. Amikor az ember álmában már előre tudja, mi fog történni vele, az pont olyan undorító, mint amikor a valóságban történik meg.
4. Egyszer ismeretlen távolba vágyom, Máskor megriaszt egy álom, Hogy a hang, hogy a csend, hogy a fény, hogy a tûz Már nem vigyáz e cseppnyi földre, S el kell mennünk mindörökre.
5. A korai keléstől való félelem megmérgezi az álmokat, tele van ideges, bûntudatos, idő előtti felriadásokkal és rémálmokkal, amelyekben elaludtam és lekéstem a taxit, a repülőt és az egész hátralévő életemet.
6. Az álmokkal csak az a baj, hogy az ember egyszer óhatatlanul felébred.
7. Az ember erről álmodik éjszaka. Nappal látja, hogy kilométeres akadályok tornyosulnak közte és a vágya tárgya között, de meggyőzi magát, hogy megvan az ereje, hogy túljusson rajtuk. És még akkor is ezt mondja magának, amikor az első akadályon átbukva véresen, zúzottan, nyomorultul terül el. Jodi Lynn Picoult
8. A megvalósuló álmok gyönyörûek, de ha az ember egy álomból képtelen felébredni, az rémálommá válhat. Stephanie Garber
9. Gyerekként vagy fiatalon nem álmodtam se jót, se rosszat, csak az öregség sodorja újra meg újra felém a múlt hordalékából keményre gyúrt iszonyatot, amely azért olyan riasztó, mert feszesebbre komponált, tragikusabb, mint bármikor is átélhettem volna, hiszen a valóságban egyszer sem történt meg velem az, amitől sikoltozva ébredek. Szabó Magda
10. Néha ez a fékeveszett, tragikus, szomorú és nyüzsgő világ a feje tetejére áll, és egy pillanatra megáll, hogy valóra váltsa valaki álmát...