A korai keléstől való félelem megmérgezi az álmokat, tele van ideges, bûntudatos, idő előtti felriadásokkal és rémálmokkal, amelyekben elaludtam és lekéstem a taxit, a repülőt és az egész hátralévő életemet.

Kapcsolódó idézetek

1. Hónapok óta úgy érzem, álmodom. Minden nap rettegek, hogy egyszer eljön az ébredés. Szurovecz Kitti
2. Te félsz a képzelőerőtől. Az álomtól még ennél is jobban rettegsz. Attól a felelősségtől, amely az álomban kezdődik. De nem lehet nem aludni, ha elalszol, akkor meg jönnek az álmok. Ébren valahogy elnyomod a képzeleted, de az álmot már nem tudod. Murakami Haruki
3. Amikor egy olyan életet élsz, ami álmokra épül, félő, hogy a múlt feledésbe merül, miközben hasztalan rohansz a cél felé. S ha egy pillanatra megállsz, megrémülsz. Eltévedtél.
4. Az álom ilyen olykor, ilyen gyilkos, ilyen reménytelen, ilyen riasztó, hogy nyöszörögni kell tőle és sikoltani, míg fel nem rázzák az embert. Szabó Magda
5. Van még egy rémálmom, amitől sokkal jobban félek, mint a többitől. Mert az nem is igazi álom, inkább képzelődés. Haragszom magamra, amikor eszembe jut. Ha előjön a rossz álom, arról nem tehetek, de magamtól valami szörnyûségre gondolni, azt biztos nem szabad. Tóth Olga
6. Félek én is, sok mindentől. És a rettegés nagy zavart támaszt az ember fejében. Félek a gyávaságtól, az ember az életével fizethet érte... és többnyire másvalakinek az életével. Félek az elvesztegetett időtől, hisz oly rövid az élet.
7. Sok ember sokkal jobban megrémül az álmaitól, mint bármi mástól, amit éber állapotban tapasztal. Carl Sagan
8. Az ember sokszor fél, remeg egész éjen át, s midőn reggel azután felébred, egészen szokva érzi magát azon eszmékhez, miktől a sötétben úgy félt. Jókai Mór
9. Félek, hogy ha megvalósítanám az álmomat, már nem lenne miért élnem. (...) Félek a nagy csalódástól, és inkább csak álmodom az egészről. Paulo Coelho
10. Ha egész életünkben egy álmot szőttünk... megzavarja az embert a nem várt... beteljesedés. És éppen ebben az esetben... Végül szinte fél az ember a szerencsétől. Csak kerülgetjük és nem merészeljük megragadni... mintha szétfolynék a megérintéstől.