Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az az alapvető különbség egy médiaszervezet és egy propagandaszervezet között, hogy a médiaszervezet önkritikát gyakorol, beépíti a visszajelzéseket a mûködésébe, reagál rá, kíváncsi arra, hogy milyen módon tartják mondjuk elfogultnak, rosszul mûködőnek, félretájékoztatónak.

🔮 Jövőkép 👴 Após
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A propaganda abban különbözik a reklámozástól, hogy a reklám maximum arra képes, hogy rávegyen valakit először kipróbálni egy terméket - ha a termék minősége nem elégíti ki a szükségleteidet vagy az elvárásaidat, akkor egyszerûen nem fogod újra megvenni azt. A propaganda azonban egészen más. A reklámozás a választásra és az önérdekre apellál; a propaganda arra használja a retorikát, hogy erkölcsileg igazolja a választás és az önérdek hiányát. A reklámozás csak egy egyszeri keresletet tud stimulálni; a propaganda permanensen elnyomja a racionalitást. A reklámozás általában a következményekből kiinduló érvelést alkalmazza (jobban fogsz járni); a propaganda mindig erkölcsi érvelést alkalmaz (gonosz vagy, ha kételkedsz). Stefan Molyneux
  2. A propaganda akkor mûködik igazán, ha eléri, hogy a hazugságot előbb hallják meg az emberek, mint az igazságot. Az igazság viszont ettől még nem változik meg. Garri Kaszparov
  3. Egyetlen újságíró sem tévedhetetlen - hibázhat a szerző tudatlansága, tájékozatlansága, felkészületlensége miatt, vagy mert épp hagyja magát érzelmei által vezérelni, stb. Hibák bárhol felbukkanhatnak: nem léteznek se hibamentes oldalak, se tökéletes újságírók - legfeljebb erre törekvők. De már ez a törekvés is elismerésre méltó, és alapjaiban megkülönbözteti a sajtót az álhíroldalaktól.
  4. A másik oldalhoz tartozó média a már eleve megosztott olvasókat csak még jobban eltávolítja egymástól. Az olvasó bizonyos forrásokat eleve megbízhatatlannak tart, így az általa közölt tartalmakat is kétkedéssel fogadja, ahelyett, hogy a maga névértékén kezelné. A táborok közti árok így csak még jobban elmélyül.
  5. A propaganda legnagyobb veszélye, hogy azt mondják, amit hallani szeretnél, de közben elérik azt a célt, amit ők akarnak kiváltani. Nagyon sokszor észrevétlenül hat a propaganda, ha az ember nem elég figyelmes. Al Ghaoui Hesna
  6. A propagandisztikus álhíreknek, összeesküvés-elméleteknek nem a propagandisztikusan leegyszerûsítő kommunikáció az ellenszere, hanem az őszinte, de ugyanakkor a különböző veszélyeket súlyozó és összetett mondatokban beszélő kommunikáció. Krekó Péter
  7. Úgy mûködik a média, hogy először is kell keresni egy alkalmas embert, akinek nem kell tökéletesnek lennie, a lényeg, hogy legyen valamilyen, amiért kedvelhetik vagy utálhatják a nézők. Ha megvan az ember, akkor már csak eleget kell mutogatni a tévében, újságokban, és majd sokan oda akarnak menni hozzá, beszélgetni akarnak vele, vagy meg akarják érinteni. Kíváncsiak lesznek mindenre, ami vele kapcsolatos - az emberek így mûködnek.
  8. Ahogy a magánéletben különbséget teszünk a között, amit egy ember hisz és mond önmagáról, és a között, ami ő valóban, és amit tesz, a történelmi harcokban még sokkal inkább meg kell különböztetnünk a pártok frázisait és képzelgéseit a valódi organizmusuktól és a valódi érdekeiktől, az elképzelésüket a realitásuktól. Karl Marx
  9. A negatív vélemények között is különbséget kell (...) tenni, hisz van, aki öncélúan bántani akar, de olyan is van, aki kulturáltan leírja, hogy mi nem tetszik neki abban, amit csinálok. Utóbbiból akár még tanulni is lehet.
  10. Gyanítom, hogy a propagandától való függőséget egy szép napon fel fogják venni a mentális betegségek közé. Végül is az agyunkon átfolyó információáradat folyamatosan hatással van a tudatunkra, ahogyan egy folyó is szüntelenül alakítja a saját medrét. A téves információ hatására először téves gondolataink támadnak, majd idővel fiziológiai szinten is átalakul az agyunk, hasonlóan a skizofrénia elleni gyógyszerek hatásához. Szergej Geraszimov
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat