Ugrás a tartalomra
Az az érdekes, hogy amiktől a pánik alatt félünk, pont azok a gyógymódok. Az elköltözés, a kilépés, a sport, a környezetváltás - ezek mind-mind nagyon jók! És mégis félünk megtenni, meglépni.
Kapcsolódó idézetek
-
Ér elmenni. Ér menekülni. Sőt, minél egészségesebb vagy, annál inkább tudsz jól menekülni olyan helyekről, ahol neked rossz. A gyógyulás nem arról szól, hogy én megtanulom tûrni a fájdalmat, amikor van lehetőségem változtatni.
Csirmaz Luca
-
Mindenki tudja, hogy a félelem nem irányíthatja az életünket, muszáj elengedni. Vagyis, jó lenne elengedni. A félelmek elengedése nagy, ha nem a legnagyobb feladat, a legkimerítőbb munka, ez kétségtelen. Egyetlen dolgot tudok tapasztalatból mondani, amit én taktikául választottam, és amit már tudatosan csinálok. Nem mondom, hogy ezt tedd, semmiképp. Úgy próbálom meg legyőzni a félelmet, hogy belemegyek. Ugyan egy darabig menekülök, megszokásból talán, vagy mert élvezem a hajszát. De mivel rájöttem, soha nem adja fel, berántom a kéziféket.
Péterfi Judit
-
Semmi nem fog változni, ha az ember megpróbál elbújni a problémái elől, vagy folyton másokat hibáztat. Elfuthatunk az érzéseink elől, elfojthatjuk őket nyugtatókkal, alkohollal, kábítószerrel vagy akármivel, de attól azok még ott maradnak. Sokkal jobb, ha az ember elindul az önismeret vagy a tanulás útján. Így nem csak azt tanulhatjuk meg, hogyan ne féljünk tőlük, hanem azt is, hogy miként állíthatjuk őket testi és lelki fejlődésünk szolgálatába.
-
Az ember attól fél, amit nem tud kontroll alatt tartani. És minél inkább irányítani akarunk valamit, annál jobban belefeszülünk, és annál nehezebb lesz lelazulni és rögtönözni, ha mégis kicsúszik a kezünkből a gyeplő. Mint a legtöbb félelemmel átitatott helyzetben, ebben is az önbizalom építése a legjobb megoldás. Irányításkényszer helyett megtanulni bízni magunkban, hogy ha egyszer, kétszer, háromszor sikerült, negyedszer is képesek leszünk kezelni a váratlan helyzeteket, adódjon akármi.
Al Ghaoui Hesna
-
A küzdj vagy fuss talán primitív neurológiai válasz, de attól még lehet hasznos opció. Néha az a helyes, ha küzdünk azért, amit akarunk, de gyakorta csak a félelmet küzdjük le. Félünk, hogy megsérülünk, vagy hogy újra elkövetjük ugyanazt a hibát. Igen, néha sokkal bölcsebb, ha elhúzzuk szépen a csíkot. Megyünk a magunk útján. Ez kissé ijesztő, nem csak nekünk, de a hátrahagyottaknak is, mert van rá esély, hogy nem fogják megérteni. Néhanapján szakítani kell a múlttal és belépni az ismeretlen területre. De ha úgy döntünk, hogy elfutunk... nos, attól még bármikor visszatérhetünk.
-
A félelem elől el is futhatunk, vagy tehetünk úgy, mintha nem is tétezne, de mindig lesz egy pillanat, amikor újra a hatalmába kerít. Azt hiszem, ezért mennek egyesek a cápák közé úszni, vagy ezért ugrik ki valaki a repülőgépből, ezért lesznek szerelmesek, mert az egyetlen módja, hogy leigázzuk a félelmet, ha veszélyesen élünk, ha szembenézünk vele.
-
A félelem nem önmagában rossz, hiszen kiváló katalizátora lehet a pozitív változásoknak is. A félelem nem csupán letaglózni képes az egyént, sőt a társadalmat, hanem szárnyakat is adhat. Csak ehhez tudni kell, hogyan is mûködünk mi, emberek, és hogyan befolyásolja az életünket az egyik legrejtelmesebb, legijesztőbb és leghasznosabb érzelem: a félelem.
Al Ghaoui Hesna
-
A félelmeinkre sokszor az a legjobb gyógymód, ha csak azért is belevágunk.
Sarah Morgan
-
Azért kell jól karbantartani magunkat, azért kell nagyon jó formában lenni, hogy végigélhessünk mindent, amit akarunk az élettől, és akkor menjünk el, amikor már nyugodtan el is tudunk szakadni, amikor már legyinthetünk, hogy jó, tényleg kész, befejeztem, nincs már ide kötődésem. És akkor könnyû lesz elmenni.
Lángh Júlia
-
Amikor félünk, másként látjuk a világot. A pánik lecsillapodásáig minél kevesebb döntést hozzunk!
Hans Rosling