Az égen egyetlenegy felhő sincs, Az időjárás tökéletes, Minden ugyanolyan maradt, csak te hiányzol, Ez a szakítás, ez a valóság.

Kapcsolódó idézetek

1. A valóság olyan, mint egy feneketlen szakadék, mert a valóság hatalmas üresség. Roppant égbolt, határok nélkül. Osho
2. A Nap kihûl, a Föld kiszárad, az ég üres lesz nélküled, és én senki vagyok, ha te nem vagy velem. Annyira szeretlek! Sütő András
3. Gyász. Fekete, mint a csillagtalan éjszakai égbolt, és üres. Olyan üres, akár a kiszáradt folyó aszály idején.
4. Várt rám a szabad ég, s elnyelt a szakadék. Áldatlan múlt az, ami volt. Máshol nincs menedék, lángom csak veled ég. Számomra rég csak te vagy az út!
5. Ez most egy ilyen nap, Szürkébb már nem lehet. Ez most egy ilyen nap, Az égen a fellegek Kergetik egymást, én meg Állok itt csak szótlanul, Várom, hogy jobb lesz és A vihar majd elvonul... Tankcsapda
6. Egy napon felébredtem... és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden. Márai Sándor
7. Ha van lelked a szakításhoz, Ha van erőd a feledéshez: Szakíts, feledj!... Úgy sem volt az szerelmi mámor, Csak egy szeszély, mit szít a távol. - Isten veled!... Ady Endre
8. Átrepülnék hozzád mindenen, Rajtad kívül minden végtelen. Hideg szellő fújja arcom, Itt vagyok, de mégsem látszom, Hiszen a szívem Ott maradt, nálad hagytam.
9. Nincs senki odafent, a felhők fölött. Csak a jéghideg, szomorú valóság vesz körbe minket.
10. Világunk, mely tele van különböző típusú búcsúzásokkal, elválásokkal, szakításokkal, olyan, mint az ég, mely folyamatosan megújulva, mindennap más képet mutat - és én nem szeretném elfelejteni egyetlen változatát sem.