Ez most egy ilyen nap, Szürkébb már nem lehet. Ez most egy ilyen nap, Az égen a fellegek Kergetik egymást, én meg Állok itt csak szótlanul, Várom, hogy jobb lesz és A vihar majd elvonul...

Kapcsolódó idézetek

1. Ahogy múlik az ég, ahogy fölkel a nap, A gyûlölet végre a múltra marad, És a fák, a vizek, és a tétova szél, S a néma hegyoldal is újra beszél. Dés László
2. Nem kell ide más Ülök a fûben és csak várom a csodát Szürkébb az ég is, mikor nem gondolok rád. Azahriah
3. Süt a nap, nehogy szomorú légy, Ez lehetne százszor is rosszabb. Süt a nap, kicsit nevet az ég, Még gyönyörû dolgokat hozhat.
4. Õszi szellő fejünk felett sír, zokog, Az égbolton sötét felhő gomolyog. A felhőből sûrûn esik az eső, Mintha sírna, hogy elmúlt a jó idő.
5. Épp együtt állnak a csillagok, És az ég is felhőtlen. Azt hittem, gyerek maradok, De már félig felnőttem. Ideje élni, félni úgyis késő volna már.
6. Tegnap óta minden más lett, mi addig volt; Nehezebb már, pedig kisebb a súly. A kapuban tétován megállok még, Mintha hinném, hogy felderül, S nem rám zuhan újból az ég. Ismerős Arcok
7. Olykor a nap egy percre fölragyog, Aztán megint köd ül a bérc felett - Légy oly vidám, amily bús én vagyok - Isten veled. Ignotus
8. Dörög az ég, a szívem gyorsan ver. A vihar súlyos kézzel úgy visz mindent el, Ahogy az apró porszemet kósza nyári szél. Üres világod - látod, éppen ennyit ér! Vastag Csaba
9. Bús felhők fölött az ég, Bár eső rejti, mindig kék. Azt súgja; nem lesz gond, Folyton csak ennyit mond. Children of Distance
10. Elképesztő, hogy az időjárás ennyire megváltozott pár nap leforgása alatt. Ez is csak olyan, mint a kapcsolatok: sokféle arcát mutatja, és sosem tudni, milyen lesz a következő. Ma még ragyogó napsütés, de holnap már fekete felhők. Talán jobb is így, különben minden megszokottá és kiszámíthatóvá válna.