Az egész világ a karriert, az anyagi sikereket tekinti kívánatosnak és mértékadónak. Az olyan "csekélységet", mint a boldog családi élet, csupán csak kellemes kiegészítőnek ismeri el, nem életcélnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában fontosaknak tartunk. Pénz, pálya, haladás, siker, munka: ha arról van szó, hogy megtaláljuk magunkat ebben a világban s érdemesnek ítéljük a benne létezést, akkor ezek mind nagyon aprócska dolgok. Az érzések és a hangulatok fontosak, melyek lelkünket színezik s a lelkünkön keresztül a világot is, melyben élünk. Wass Albert
2. Egyikünk sem tökéletes. A tökéletesség helyett a kiegyensúlyozottság is bőven elegendő életcél.
3. Nem kell a gazdagságot túlbecsülni, mert azok, akik kizárólag az anyagi javakra összepontosítanak, csak ideig-óráig találnak boldogságot abban, hogy mindent megvásárolhatnak. Ám ha valaki "csak" normális színvonalon él, közben jók és szorosak a családi, baráti kapcsolatai, van lehetősége a személyes fejlődésre, tanulásra, élvezi a munkáját, kihívásokkal szembesül, közben hasznosnak is érzi magát a környezete számára, és van módja arra, hogy segítsen másokon, könnyebben talál tartós boldogságra.
4. Az élet fontos dolgai nem azok, amiket általában annak tartunk: a pénz, a haladás, a siker. Inkább azok az érzések és történetek számítanak, melyek utunk során a látásmódunkat színezik, így ezen keresztül a világot is, melyben élünk.
5. Az emberek rendszerint hamis mértékekkel mérnek, hatalomra, sikerre és gazdagságra törekednek, és ezt csodálják másoknál, az élet valódi értékét pedig lebecsülik. Sigmund Freud
6. Mindenki azt szeretné, ha rendben mennének a dolgai. Nem kívánunk magunknak fantasztikusakat, hihetetlent, vagy valami kiemelkedőt. Boldogan megelégszünk azzal, ami csak egy kicsit is oké. David Levithan
7. Ma, amikor az élet szédítő rohanásában minden eszközt, a földi lét harcaiban minden fegyvert megengedettnek tartanak az emberek, csak célhoz juthassanak; ma, amikor a hízelgést szeretetnek, a kíméletlenséget igazságnak, a nyerseséget őszinteségnek nevezi a közfelfogás; amikor némelyek nagysága mások gyarlóságán épül fel; ma, amikor a szigorú erkölcsi felfogást elnyeli a társadalmi alkalmazkodás és az emberek megelégszenek olyan tisztességgel, ami csak látszat, ami az evangéliumi erkölcs ítéletében számba sem jő, s a becsület csak társadalmi dísz az emberen; ma, amikor csak az emberekre néz, csak az emberek ítéletére tekint az ember: valóban és méltán kimagaslik, aki élete értékét lelke öntudatával méri, aki amaz erkölcsi értelemben absolut kincset: a jó hírnevet aranynál, ezüstnél többre tartja, a világ előtt való kedvességnél többre becsüli.
8. A hosszú életet (...) mindig is kívánatosnak tartották; minden, ami él, nyilvánvalóan tovább akar élni. De egészen napjainkig ez a mondat pontosítva lett volna: a hosszú élet kívánatos, és minden élni akar egy bizonyos pontig. Egy bizonyos ponton túl és bizonyos körülmények között a halál kívánatosabbá válik az élettel szemben. Sőt, abban is általános volt az egyetértés, hogy a jó élet jobb, mint a pusztán hosszú élet, és hogy az élet jóságát nem lehet a hossza alapján meghatározni. A megnövekedett élethossz statisztikái figyelmen kívül hagyják a jót annak mindkét értelmében; nem kérdezik meg, hogy a meghosszabbított élet erkölcsös-e vagy kielégítő-e. Ha az élet egy elvetemült bûnöző élete, vagy ha az orvosi rendszer fogságának valóságos poklában vergődik, mindegy - mindkettő statisztikává válik, hogy "bizonyítsa", mennyire szerencsés, aki a mi korunkban élhet. Wendell Berry
9. Az emberek a vagyont és a hatalmat hajszolják, tudást és tulajdont szereznek, fiúkat és lányokat nemzenek, házakat és palotákat építenek. De akármit érnek is el, mégsem elégedettek. Akik szegénységben élnek, gazdagságról álmodnak. Akinek egymilliója van, kettőt akar. Akinek kettő van, tízet. Még a gazdagok és híresek is csak ritkán elégedettek. Õket is szakadatlanul kísértik a gondok és félelmek, míg a betegség, az öregkor és a halál el nem hozza nekik a keserû véget. Minden, amit az ember felhalmozott, eltûnik, akár a füst. Az élet értelmetlen rohanás a mókuskerékben. Yuval Noah Harari
10. A világ megmondja nekünk, hogy néz ki a siker: nagy ház, drága ruhák, sportautó, lelkes rajongók tömege. Én viszont épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Amikor tudom, mi a legfontosabb számomra, és e prioritások köré rendezem az életemet, akkor olyan békét és nyugalmat élek meg, amit a világ összes pénze vagy nyaralója és a föld összes lakójának csodálata sem tud megadni. Glen Van Peski