Az egyedüllétben van valami szégyenletes. A szorongást és a szomorúságot, amivel jár, még csak el lehet viselni - a szégyent nem.

Kapcsolódó idézetek

1. A szégyennel többek között az a baj, hogy valójában nem leszel tőle kevesebb, csendesebb vagy kevésbé látható. Egyszerûen csak így érzed. J. R. Ward
2. Az egyedüllétben az a legborzasztóbb, hogy az ember elkezdi önmagát sajnálni. Sylvester Stallone
3. Öreg és magányos, ez önmagában is elég rossz. De öregnek és magányosnak lenni úgy, hogy közben az önbecsülését is elveszíti, az már elviselhetetlen. Dean Ray Koontz
4. Nincs szégyellnivalód az életben. Csak a gyávaság szégyenletes, mellyel az ember nem tud adni vagy nem mer elfogadni érzéseket. Márai Sándor
5. A magányt nem az teszi rettenetessé, hogy nincs, akivel megoszthatnám a terheim, hanem az, hogy nincs, akinek a terhét elvállalhatnám. Dag Hammarskjöld
6. Az egyedüllét tiszta állapot. Rossz, de egyértelmû. Előbb-utóbb kitermel valami keménységet... valami dacot. Galgóczi Erzsébet
7. Az egyedüllét nem összetévesztendő a magánnyal. A magány az, amitől szabadulni akarsz, mert borzalmasan érzed magad benne. Magány az, amikor a másik embertől függsz érzelmileg. Oravecz Nóra
8. Más egyedül lenni és egyedül maradni.
9. A magányosság visszataszító. A szomorúság bonyolult légköre veszi körül, amitől az ember nem képes vonzalmat, érdeklődést kelteni. Kicsit szégyenkezünk miatta, de többé-kevésbé mindenki szeret beszélni róla. Charlie Chaplin
10. Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan. Sylvia Plath