Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

Az éhezésnél, a szomjazásnál, a munkanélküliségnél, a szerelmi bánatnál, a vereségnél - mindennél - rosszabb, ha úgy érezzük, hogy senkit, de senkit nem érdeklünk.

Paulo Coelho
😞 Gyengeség 🚀 Becsvágy
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. Az évek csak csalódást hoznak, bánatot: akit megszeretünk, előbb-utóbb elveszítjük, legjobb, ha az embernek nincs senkije, semmije. Szabó Magda
  2. Nincs annál szörnyûbb, mint amikor nem szerethetünk... az élet olyan üres, és az ürességnél nincs borzasztóbb. Lucy Maud Montgomery
  3. Jobb éhezni, mint egyedül lenni. Mert amikor egyedül vagy - és nem a választott magányról beszélek, hanem amikor kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy egyedül vagyunk -, az olyan, mintha már nem is lennél az emberiség része. Paulo Coelho
  4. Szeretni, majd elveszíteni valakit sokkal rosszabb annál, mint ha ez a személy soha nem is volt jelen az életünkben. Amy Harmon
  5. Nincs rosszabb, mint úgy érezni, hogy senkit nem érdekel, hogy létezünk, hogy senki nem figyel arra, amit mondunk, és hogy a világ tökéletesen mûködik a mi zavaró jelenlétünk nélkül is. Paulo Coelho
  6. Annyi minden van, ami rosszabb a halálnál. (...) Ha nem szeretik az embert, vagy ő maga képtelen szeretni. Az rosszabb. Cassandra Clare
  7. Nem a halál a legszörnyûbb, hanem az, ha úgy halunk meg, hogy nem szerettünk senkit.
  8. A tétlenség jobban megviseli az embert, mint a legnehezebb munka. Akinek dolga nincs, az unalmában még üresebbnek, még céltalanabbnak látja az életet, mint a szegény, aki legalább a pihenés drága és ritka perceinek tud örülni.
  9. Tudom, mit jelent a legteljesebb nyomorban élni, mit jelent éhezni, fázni és így tovább. (...) Nem jelent semmit vagy csak igen keveset. Az ember hozzászokik, és ha némi önuralommal rendelkezik, végül már nevet rajta.
  10. Bármennyire szerethetjük egymást, mindig egyedül vagyunk; ha szenved valaki, fájdalma csakis az övé, senki nem vállalhat belőle egyetlen parányi részecskét sem; az egyik ember szenvedésétől még nem érzik magukat rosszul a többiek, hiábavaló itt bármi nagy szeretet. Ezért menthetetlenül magányos az életünk. Dino Buzzati
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat