Az élet egyik nagy hiányossága az, hogy nincs bekezdésekre osztva, hiányoznak belőle a képaláírások, az írásjelek, nincs csengőhang, mely figyelmeztetné az embert, hogy sorsdöntő fordulat következik. A sorsdöntő fordulatok rendszerint megbújnak a jelentéktelen, hétköznapi események között.

Kapcsolódó idézetek

1. Az élet lényegében nem más, mint merő bizonytalanság. Bizonytalan a jövő. Anélkül, hogy bármi előjele volna, egyik napról a másikra előre nem látható fordulatot vehet az életünk, autóbalesetet szenvedhetünk, elveszíthetjük az állásunkat, a szerelmünket, a barátainkat... Összeomolhat a gazdaság, természeti csapás érheti országunkat, és hajléktalanná válhatunk. Mindig fennáll a lehetősége, hogy hirtelen meghal az ember, csak úgy, egy szempillantás alatt, minden előzmény nélkül, mintha a semmiből jönne. Nem az élete "végén", szó sincs egy élet szükségszerû lezárásáról vagy befejezéséről, bevégzéséről. Ez a bizonytalanság legfőbb, mindig jelenvaló forrása. Jannah Loontjens
2. Fontos, hogy legyen valamilyen titkunk, és sejtsük, hogy van nem tudható dolog is. Ez némi személytelenséggel, egyfajta numinózummal tölti be az életet. Aki sohasem tapasztalta, fontos dolgot mulasztott el. Kell az embernek éreznie, hogy egy bizonyos tekintetben titokzatos világban él, amelyikben megeshetnek és megtapasztalhatók soha meg nem magyarázható dolgok is, nemcsak olyanok, amelyek a várakozásnak megfelelően történnek. Beletartozik ebbe a világba a váratlan és a hallatlan. Csakis így teljes az élet. Carl Gustav Jung
3. Semmi nem megy úgy, ahogy kellene, száz, ezer, tízezer vágyunk, reménykedésünk dugába dől: de az az egy, legfeljebb két legeslegfontosabb dolog, ami nélkül nem lenne élete az embernek, az végül mégis sikerül. Csak úgy mellékesen, természetesen. Ottlik Géza
4. Hiányzik nekem bármi is? A jövő. (...) Az, ami nem történt meg. A véletlenek, melyek belefolynak az életbe, a napok, amelyek majd eltelnek, olyan dolgok eredményei, amik már rég elkezdődtek; minden, amit valamiképpen az irányít, amire én vágyom. Ez az, ami hiányzik, amit nem ismerek: a jövő. Tore Renberg
5. Az élet csekély számú, roppant jelentős pillanatból, valamint megszámlálhatatlanul sok intervallumból áll, amelyekben az előbbi pillanatoknak legföljebb csak az árnyképei lebegnek. Friedrich Nietzsche
6. Könnyû tudatában lenni annak, hogy a világban rengeteg rossz dolog van. És sokkal nehezebb tudomást szerezni a jó dolgokról, azon előrelépések millióiról, amelyekről sehol sem számolnak be. Ne értsen félre az olvasó, nem arról a néhány pozitív, de nem különösebben jelentős hírről beszélek, amelyeknek elvileg a rossz híreket kellene ellensúlyozniuk. Olyan alapvető előrelépésekre gondolok, amelyek megváltoztatják a világot, de túl lassúak, túl szétaprózottak vagy önmagukban is túl aprók ahhoz, hogy valaha is hírnek minősüljenek. Az emberi haladás titkos és néma csodájáról beszélek. Hans Rosling
7. Az élet nem tökéletes. És nem is kiszámítható. Ne is várják, hogy az legyen. (...) Azon áll vagy bukik a dolog, hogy miként reagál az ember az élet váratlan fordulataira. Emma Chase
8. Ritkán adódnak az életben egyértelmû kezdetek, olyan pillanatok, amelyekre visszaemlékezve elmondhatjuk, hogy akkor kezdődött minden. Ennek dacára vannak pillanatok, amikor a sors megakasztja mindennapos életünket, elindít egy eseménysort, amelyről nem láthatjuk előre, hová vezet. Nicholas Sparks
9. Az ember élete tele van pici kompromisszumokkal, pici szőnyeg alá söpört problémákkal, eltolt dolgokkal, halogatásokkal. Nagyon könnyû valakiben azt a benyomást kelteni, mintha a másik szinte átlátna rajta. Csak olyan általánosságokat kell szépen megfogalmazni, amelyek minden emberre igazak, csak nem szokás róla beszélni. Pléh Csaba
10. A jelentőségteljes pillanatok száma meglepően kevés az életben. Általában véget ér, mielőtt még elkezdődne, bár megvilágítja a jövőt, és akinek köszönhető a perc, nem tudjuk feledni.