Ugrás a tartalomra
Az élet mozgószínházában ülve,
A hallgatag sötétben nézem én
A karmester botját, hogy leng az ûrben,
Míg pendül a vad álomköltemény.
Kapcsolódó idézetek
-
Ülök csendben, elmerengve nézek,
holnaptól új erővel dübörög az élet.
-
Bús az élet, de balga, aki gyászol;
Bozótok közt, csendes és árva pásztor,
Vágyaim csengős nyáját vigyázva terelem.
Oly jó hinni, hinni: túl sötét tereken
Üdvöm rejti egy óra, mint Megváltót a jászol;
Mutasd az utat, csillag! ó, messzi Szerelem!
Tóth Árpád
-
Az élet olyan, mint egy forgószínpad, egyszer tragédia-jelenet megy rajta, máskor vidám bohózat... olyan, mint a hajóhinta, a boldogság csónakja hol felszáll, hol leszáll.
-
A létező dolgokról írni, megpróbálni szavakba zárni egy színt, egy illatot, egy hangot, kicsit olyan, mint Schubertet játszani, miközben Schubert maga is a teremben ül, és talán gúnyosan mosolyog a sötétben.
Ámosz Oz
-
Drámák, színjátékok, harcok,
versengés, erőfeszítések,
berántanak, megpörgetnek,
féktelen körhinta az élet.
(...)
Van-e mód szabadon kiszállni,
míg vadul száguld a hinta,
vagy bárgyún várjuk a halált,
mely lecsap és megállítja?
Ara Rauch
-
Életet keresek
S köröttem a szívek: csupa árnyék,
Mintha néma harangok közt járnék.
Ütöm, ütöm. Csak ha fájnak, élnek.
Amerre én járok, búg az ének:
A nagy harangjáték.
Balázs Béla
-
Belefigyelek a némaságba. Olyan ez nekem, mint gyermekkorom tengeri kagylóinak súgása. Zöld lomb és barna avar, nedvesség, csend. A természettől egységbe kovácsolt környező vad világban bogarak, rovarok kapaszkodnak, kúsznak számomra ismeretlen céljaik felé. Szeretek így nézelődni, elmélkedni, érezni a vadon szívverését, hallgatni a csend valóságos szimfóniáját. Erdő iránti szerelmem írja ehhez a kottákat. Olvasni, átérezni, most még csak én tudom.
-
Forog a világ és benne én is,
megállni kéne, de hogyan mégis?
Szürke falak, színes álmok,
üres térnek nagy világot!
-
Az életem folytonos hullámvasút... a kitörő örömöt azonnal emésztő csalódás követi, közben akad egy-egy olyan szakasz, amikor nem történik semmi, csak ülök, és nézem a tájat.
Meg Cabot
-
Az élet, szépem, olyan, mint a kottaolvasás. Vagy érted, vagy nem. És ha érted is, még nem biztos, hogy kicsalogathatod a hangszeredből azokat a hangokat. De amikor mégis muzsikát varázsolsz elő a kottából, kiderülhet, hogy hallástalanok hemzsegnek körülötted.
Vavyan Fable