Ugrás a tartalomra
Az élet nem csak annyi, hogy boldogan élünk, amíg meg nem halunk, nem csak aranyló naplementékből meg ilyen szarságokból áll. Az élet kemény munka. Az ember, akit szeretünk, ritkán méltó ekkora szeretetre. Senki se méltó ekkora szeretetre. (...) Végül mindig kiábrándulunk. Csalódunk, elvesztjük a hitünket, beszedünk pár szar napot. Többet veszítünk, mint amennyit nyerünk. És egy idő után már legalább annyira gyûlöljük a kedvesünket, mint amennyire szeretjük. De a fene ott egye meg, újra nekilátunk a munkának, és robotolunk éjt nappallá téve, mindegy, hogy mit, merthogy ez maga az élet.
Kapcsolódó idézetek
-
Az élet nem arról szól, hogy állandóan a veszteségeink miatt siránkozzunk, hanem arról, hogy az ember élvezze azt, amije van, addig, amíg a magáénak mondhatja. S bár mindig szörnyû elveszíteni azt, ami számunkra értékes, még annál is szörnyûbb, ha sosem lehet a mienk.
Sabrina Jeffries
-
Az élet más. Sosem olyan, mint amilyennek képzeljük, és nem is olyan, mint amilyennek megéljük. (...) Ha jobbnak éljük meg, mint amilyen, akkor majd kijózanít egy váratlan pillanatban. Ha rosszabbnak, arra ébredünk, hogy az sem tart örökké. Vagy ha mégis, azt már nem érjük meg.
Bolgár György
-
Mindig azt mondtam, a szerelem gyengeség, és azt vallottam, hogy ezek az évek nem alkalmasak szerelemre. Azt vallottam, hogy az ember életét csak a munka, a mozgalom töltheti ki, az teheti boldoggá. Aztán odabent rájöttem, hogy az élet ennél több. A szerelem is az élethez tartozik. Nagyon szeretlek.
Berkesi András
-
Néha rádöbbenek, hogy bármikor elveszthetlek,
S arra, hogy nem elég, ha csak egyszer mondom, hogy szeretlek.
(...)
Hogy túl rövid az élet arra, hogy veszekedjünk,
S, hogy mindig csak jobb sorsot reméljünk.
Arra, hogy mindig kell, hogy legyen erőnk arra, hogy nevessünk,
És mindig kell idő arra, hogy szeressünk.
-
Az emberi élet olyan, mint egy rövidke felvillanás. Úgy kellene élnünk, hogy akármit is csinálunk, szeressük. Ebben a múló életben az ember ostobasága, ha arra kényszerül, hogy olyat tegyen, amit nem szeret - csak azért, hogy szenvedjen.
Jamamoto Cunetomo
-
A szerelem nem egyszerû. Nem annyiból áll, hogy találkozol valakivel, aki tetszik, és megállapodtok, hogy felhőtlenül együtt töltitek az életetek hátralévő részét. Nem úgy van, hogy túljuttok egy nehéz szituáción, és akkor azt örökre meg is oldottátok. A szerelem folyamatos munka. Nemcsak együtt kell dolgozni, hanem önmagunkon is, külön-külön. Az egységben élésről szól, ugyanakkor arról is, hogy meg tudjuk őrizni a függetlenségünket. Hiszek benne, hogy a szerelem mindig megéri. De ettől még nem könnyû.
-
Az élet unalmas és céltalan. Mind nagy reményekkel kezdjük, aztán lemondunk ezekről. Rádöbbenünk, hogy előbb vagy utóbb úgy is meghalunk, anélkül, hogy megtaláltuk volna a választ a nagy kérdésekre. Mindenféle bonyolult elméletet dolgozunk ki, amik egyszerûen csak más szempontból közelítik meg a mindennapi valóságot, de közben a nagy és igazi dolgokra vonatkozó tényleges tudásmennyiségünk egy kicsit sem nő. Alapvetően mind rövid és kiábrándító életet élünk.
Irvine Welsh
-
Az élet kemény, meg a munka is, persze - ezekkel a kijelentésekkel biztos egyetértenének -, de a házasság hogy lehet az? Pedig azzá válik, amikor az életünkben elérhető összes boldogságot egyetlen embertől reméljük! És az ezen való munkálkodás igenis kemény munka.
Elizabeth M. Gilbert
-
Az élet nem tökéletes. Ez a lényeg. Az élet a szuper és a szar tökéletes keveréke. A csúcspontokat mindig mélypontok követik. A boldogságot szomorúság. Az élet nagyon jó tud lenni, aztán meg elég szar is. Vagyis néha minden ok nélkül, aztán hirtelen fordul a kocka, és nincs bennünk más, csak elégedetlenség. De a tény, hogy az élet ilyen, jó hír, hiszen az, hogy körbe-körbe jár a jótól a rosszig, és hogy a világ épp annyira van tele rossz emberekkel, mint jókkal, arra emlékeztet minket, hogy ez az egész egy zseniálisan megalkotott álom.
-
Szerintem unalmas állandóan azon sírni, hogy mekkora katasztrófa az életed. Nem az. Minden döntés és tettek kérdése. A semmiből is épülhet köréd egy világ, amiben eddig nem is hittél. (...) Hosszú folyamat, olyan, ami megdolgoztat. Néha fájni fog, talán annyira egyedül fogod érezni magad, mint még soha, de akkor majd jön valaki, aki megmutatja, hogy nem is vagy olyan nagyon egyedül. Hogy más is azon megy keresztül, amin te. Más is elfelejti, hogy van miért menni tovább, leginkább azért, hogy megéld magad.
Oravecz Nóra