Az élet nem nehéz, nem válogatós, nem egyedi, és a sors semmilyen szerepet nem játszik benne. A szerves tudatosság gázt hörpölő gokartját berúgni egyszerû feladat: elég lelökni egy dombról, és nézni, ahogy az egész spontán berobban. Az élet létre akar jönni. Nem bírja ki, hogy ne jöjjön létre. Az evolúció csak a startpisztolyra vár, és úgy toporog, mint egy hullámvasútnál sorban álló gyerek, aki annyira akarja már látni a színes fényeket, a hangos zenét és a fejjel lefelé fordulást, hogy szinte összepisili magát, pedig még a jegyet sem vette meg.