Az életem a születésem óta egy vihar. Miért félnék bármilyen hurrikántól?

Kapcsolódó idézetek

1. Nem félek a vihartól, mert most tanulom kormányozni a hajómat. Louisa May Alcott
2. Mindig azt hittem, hogy muszáj megküzdeni az élet hullámaival, legyenek bármekkorák is. De talán mégsem olyan nagy őrültség sodródni velük, amíg előrevisznek.
3. Én mindig úgy hittem, ha az ember a helyes úton jár, nyugodtabban élhet. Biztosabban áll a lábán, megnyugodhat, tudják... lazíthat. Engem az rémít meg, hogy előfordul, hogy egyszer csak ronda vihar támad. Ez lehet akár a rák, az alkohol, vagy valami nő, akivel félrelép az ember. És hiába áll az ember biztosan a lábán, ez a nagy vihar felkapja, mint egy falevelet, és magával sodorja. Csak egy ideig vagyunk a magunk urai, aztán tehetetlenek.
4. A (...) vihar a szívemben van. És ha nem csillapítom, felemészti az életemet.
5. Nem félek meghalni. Félek élő lenni anélkül, hogy tudatában lennék.
6. A mai emberek abban hisznek, hogy az élet szakadatlan hejehuja. Rettegünk a konfliktustól, a lelki-fizikai fájdalomtól, a kudarctól, a hullámvölgytől. A tökéletlen külsőtől, az öregedéstől, a haláltól. Mintha az egész életünknek zavartalan állóvízben röfögésnek kéne lennie, hasvakarással. Vavyan Fable
7. Az élet egy nagy hullámvasút lesz veled. Régebben féltem a hullámvasúttól, mert nem tudtam, mi jön a következő bukkanó után. De többé nem félek. Nora Roberts
8. Születésem előtt egy egész örökkévalóságig semmi voltam. Hát most félek attól a nemléttől, amelyet volt alkalmam megszokni egy örökkévalóságon át? Lucian Blaga
9. Én félek. Az élettől és sötéttől, mely mindenütt kegyetlenül elér. Kosztolányi Dezső
10. Nem vagyok futóhomok, melyet bármely széláramlat bármely égtáj felé sodorhat, hanem ember vagyok, ki szülőföldjén helytáll akkor is, ha dacolni kell a zord idők viharaival.