Az élettől való bizonyos távolságtartás hozzátartozik a tudós logikai munkájához, a teoretikus ember szellemi magatartásához. Mindent, amit meg akar ismerni, kénytelen magával szembehelyezni, a közvetlen élményből kiemelni, azaz objektiválni.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudománynak meg kell értenie, hogy eredményeinek legalább világnézeti átplántálása a köznapi gondolkodásba a tudósnak nem csak a társadalommal szembeni kötelessége, hanem a tudomány sajátos érdeke is. A tudomány és a köznapi gondolkodás közti távolság csökkentése összeütközéseik számát is csökkenti és enyhíti hevességüket. A tudomány "titkaiba" való bepillantás, a tudomány eredményeinek legalább részleges megértése lehetővé teszi, hogy a józan ész ne tekintsen minden saját elképzelésének ellentmondó magyarázatot észszerûtlennek, az ördögtől valónak.
2. A tudósnak a feladata az, hogy tudjon. Az, hogy tényeket felismerjen, és hogy a tényeket alkalmazza is, ahol lehet. Azonkívül az is a felelőssége, hogy mindazt, amit tud és tudása következményeit megmagyarázza. Teller Ede
3. A hétköznapi elképzelés szerint a tudós nem más, mint logikai tényfeltáró gépezet. Empirikus megfigyelések alapján hipotéziseket állít föl, majd ellenőrzi őket, és egyértelmû következtetéssel eljut a megoldáshoz. Még azt is lehetne mondani, hogy a tudomány elsődleges célja éppen a személyes, intuitív vagy más módon szubjektív prekoncepciók kiküszöbölése, a világ elfogulatlan, tárgyilagos elemzése. A tudománynak ez a felfogása azonban csak a felismerések közlésére, átadására koncentrál, és nem vesz tudomást arról a folyamatról, amelyben megszületnek a felismerések.
4. Ahhoz, hogy az ember valamit jól meglásson, belásson, feltérképezzen, felismerje az összefüggéseit, ahhoz el kell távolodnia attól. Erre szükség van ahhoz, hogy megértsük önmagunkat. Für Anikó
5. A legfontosabb igazságok felismerése finom absztrakció kérdése, a mi közönséges életünk pedig egyetlen állandó törekvés, hogy az ilyen absztrakciókra képtelenné váljunk; kinél több, kinél kevesebb készség, megszokás, rutin kalodájába zárkózás. A filozófus dolga az, hogy a gyermekkorunk óta, megfigyeléseinknek köszönhetően belénk rögzült vak szokásokat levetkezze. Georg Christoph Lichtenberg
6. A tudomány módszertani eszközök sorozata, amely az objektív valóságot igyekszik meghatározni abból, ahogyan a világot észleljük. A tudomány félretolja a szemellenzőt, és elkülöníti azt, ami helyesnek tûnik, attól, ami helyes. Adam Rutherford
7. Egy tudósnak megvan a saját elképzelése a világról, vannak olyan meggyőződései, amiket nem tud bizonyítani. Egy jó tudós ilyenkor úgy fogalmaz, hogy "nézd, szerintem ez így van, de nem tudom minden kétséget kizáróan igazolni".
8. A tudós gondolkodása egészen más pályán mozog, mások a célok. Minket az érdekel, hogy melyek a bizonyítható tények. Kutatást végzünk, az eredményeket publikáljuk, örülünk a sikernek, építünk a már megszerzett tudásra, tervezünk, pályázunk. Ez az életünk. (...) Ám a kutatóknak a közpolitika porondján megfelelni nem egyszerû. Ez most sok országban kiderült. Kemenesi Gábor
9. A filozófusok között semmi sem ritkább az intellektuális becsületességnél: ők talán ennek épp homlokegyenest az ellenkezőjét mondják - sőt talán még el is hiszik maguknak, amit mondanak. Ám egész mûvük azt hozza magával, hogy csak bizonyos igazságokat engednek meg; tudják, mit kell bizonyítaniuk; filozófusokként majdhogynem arról ismerik föl egymást, hogy ezen "igazságokkal" kapcsolatban egyetértenek. Friedrich Nietzsche
10. Aki a tudománynak elkötelezi magát, annak bizonyos aszkétizmust kell vállalnia. Ez az aszkétizmus azért sok örömmel is jár. Az ember a munkájában megtalálja mindazt, amit esetleg az élet más síkon megtagadott tőle. Bárczi Géza