Az első bûn elkövetése után rendesen így szól magához a bûnös: - most már mindegy. - És elköveti a másodikat is. Fontos szó ez. Első bûnét esetleg nagy lelki tusa után követte el, de a másodikhoz nagyon hozzásegíti ez a "most már mindegy". (...) Továbbá: aki bûnösnek érzi magát és a bûnbe mindjobban belesüllyed, rendesen társat is keres a süllyedéshez, másokat is igyekszik magával rántani, mert ha más is elköveti ugyanazt, ez valamelyest mégiscsak mentesíti őt.

Kapcsolódó idézetek

1. Kérdezted, hogy ki vagyok valójában. Nos, egy bûnös. És bárhová is megyek, a bûnöm követ engem. Valaha jó ember voltam, már nem vagyok az. Anya, ha meg kéne határozni, most elsősorban az vagyok. Később lehet, hogy ez visszaüt, de vállalom! Tudod, az ember időnként ráébred bizonyos dolgokra, velem most ez történik. Rájöttem, hogy ez nem nekem való, semmi keresnivalóm nincs már itt. Menjünk el! Nem tudom, hogy mûködne a dolog együtt, mennyire ismernél meg engem, de neked még megnyílnék!
2. A bûn olyan, hogy csak akkor válik bûnné, ha valaki elmondja. Amíg senki nem tud róla, addig olyan, hogy nem történt meg. Hiába vannak a bûnnek vesztesei, akik magukban hordozzák ennek a bûnnek az emlékét. Egyedül még a bûn sem bûn. Háy János
3. Törvény: A bûnöst már üldözi, de a bûnhöz még nem mer hozzányúlni. Azt már nem tûri, hogy rosszak legyünk, de azt tûri, hogy ne legyünk jók - azt már belátta, hogy rossznak nem szabad lenni, de azt még nem látta be, hogy jónak kell lenni. Már megvéd az ellen, aki meg akar ölni - de nem véd meg az ellen, aki hagyja, hogy meghaljak, mikor megakadályozhatná. Karinthy Frigyes
4. Az ember azonban szabad abban, hogy miként viselkedik. Helyrehozza a múlt hibáit vagy tovább rontja őket, elfogadja vagy idegennek érzi élethelyzeteit, bûnbakot keres vagy átéli a felelősséget saját egykori cselekedeteinek következményeiért. Popper Péter
5. Először is, ne árts! Könnyebb mondani, mint megtenni. Elmondhatjuk a világ összes fogadalmát, de tény, hogy a legtöbben mindig okozunk kárt. Olykor még ha segíteni is próbálunk, többet ártunk, mint használunk. És aztán bûntudat kivillantja a foga fehérjét. Hogy mit kezdesz ezzel a bûntudattal, az rajtad áll. Ránk hárul a döntés: vagy hagyod, hogy a bûntudat visszarántson oda, ahol első alkalommal is bajba kerültél, vagy tanulsz a bûntudatból, és megteszel mindent, hogy továbblépj.
6. Ha te bûnnek gondolod, akkor bûn. Az ember mindenestül maga építi föl a saját bûneit. John Steinbeck
7. - Ha az ember bûnös volta eleve elrendeltetett (...), akkor bármit teszünk is: jobb nem is lenni! - Jobb nem is lenni (...). Az ember: maga a bûn, és ez a bûn megválthatatlan. Szergej Vasziljevics Lukjanyenko
8. Ütöttek és én visszavágtam, megcsaltak s én is csalni kezdtem el, hazudtam, loptam, konspiráltam, most már tudom, ezért nem vesztem el. (...) Bûnös vagyok? Nem érzem bûnömet. Mást nem, csupán élni akartam s nem vagyok rosszabb, mint a többiek.
9. Bûn, hogy a koldusnak a tenyerébe vagy a kalapjába pénzt teszek. Tudom hogy bûn, mert érzem, hogy bûn. Bûnöm, hogy koldus is van az emberek között, akik mind hasonlítanak hozzám. Bûnöm, hogy amikor a pénzemet rákenem a koldusra, azt mutatom neki, mintha én más volnék mint ő, mintha különbség volna köztünk! Bûnöm, hogy fölhasználom a koldust arra, hogy jófélének képzeljem magam abban a pillanatban, mikor pénzt köpök. Bûnöm, hogy elmulasztom megköszönni a koldusnak, hogy elvette tőlem a pénzt, sőt hogy elviselem, hogy ő köszönje meg nekem a jóságot, amit olyan olcsón vásároltam tőle. Szép Ernő
10. A hazugság szenny az emberi lelken! A bûnnek védelme! Az igaz ember, ha bûnt követ el, megvallja. Azt mondja magában: bûnt követtem el, szenvednem kell érte. A bûnért mindig meg kell szenvedni. Isten törvénye ez. A szenvedés lelki mosdás. Vállalni kell a szenvedést, bátran, hősiesen, mert a lélek tisztasága az első minden elsőségek között. Gárdonyi Géza