Az első cigimet ugyanaznap szívtam el, mint amikor először csókoltam meg egy lányt. Azóta sem volt időm cigizni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az első találkozásunk úgy ívelt fel ebben az éjszakában, mint a tûzijáték, fiatalságunk szép, vad tûzijátéka. Szétrobbant, szétragyogott ott a sötét szobában, abban a rövid, vakmerő csókban. E csókkal mind a ketten úgy tele voltunk, hogy utána minden beszélgetésünk tökéletlen, süket és félszeg lett volna. Zilahy Lajos
2. Először csak egy apró csókocskát kaptam, ismerkedő, mondhatnám félszeg kis csókot. Aztán mélyet sóhajtott, a két kezébe fogta az arcom, és olyan szenvedéllyel vette birtokba az ajkamat, hogy azt hittem ott, menten belehalok a gyönyörûségbe. (...) Hosszan csókoltuk egymást, majd egy pillanatnyi szünet után újrakezdtük. Nem tudtam gondolkodni, csak az számított, hogy (...) ajka az enyémen van, az elmém csak ezzel az élménnyel volt tele.
3. Tudom, hogy az első, akit megcsókoltam, korántsem lesz olyan fontos, mint az, akit utolsónak csókolok meg. Jodi Lynn Picoult
4. Nem forróságot éreztem, ahol az ajka hozzám ért, hanem tüzet, mind a harminchét alkalommal, az államon, a puha arcomon, ahogy odasimult, a hajtövemnél a fülem alatt. Égési sebeket hagytak a csókjai. Ma is érzem őt az ujjbegyeimmel.
5. Tudtam, hogy meg fogom csókolni, és tudtam, hogy meg fogom bánni. Ám abban a pillanatban az utóbbi egyszerûen nem érdekelt.
6. Átkaroltuk egymást és megesett az első csók. Marcipán és méz! Együtt nem értek föl ahhoz az édességhez! A tejszínhab a fagylalt tetején sem oly selymes és jóízû, mint az Õ ajkai voltak! Megtudtam, milyen tûzzel csókolni, milyen emelkedni újra a felszíntől... milyen vággyal, félelemmel, tisztelettel, rajongással, szeretettel, féltéssel... szerelemmel csókolni! Török-Zselenszky Tamás
7. Minden lánynak nevezetes napja, mikor először megcsókolják.
8. Mennyi közös van bennem és a cigarettában. Mindketten pillanatnyi mámort ígérünk, és bódító az ízünk, de túl gyorsan kiégünk és elfogyunk. Noha az elején én is, a cigaretta is élvezetesek vagyunk, a rossz utóízen kívül semmi sem marad utánunk. Talán csak a bûntudat.
9. Szememet lehunyva hagytam, hogy (...) első csókja kellemes lebegésbe röpítsen. Selymes volt, mégis férfiasan keserû, mint az étcsokoládé, melyet fanyarsága ellenére is kíván az ember. Lakatos Levente
10. A homlokát fedeztem fel először. Aztán a szemét. Később a száját. Most már belülről, magamból csókolom. Nádas Péter